Újra megnyitják Edison laboratóriumát
2009. szeptember 28. 19:45 MTI
Hat évig tartó, 13 millió dolláros nagyjavítás után október elején New Jerseyben ismét megnyílik Thomas Edison egykori laboratóriuma, ahol néhány világhírűvé vált találmányán is dolgozott.
Korábban
Edison 1887-ben építette a laboratóriumot és több más épületet West Orange-ban, majd 1931-ben bekövetkezett haláláig dolgozott benne. Olyan találmányok kifejlesztésére és tömeggyártására használta a labort, mint a fonográf vagy a mozigép. Most több, korábban elzárt vagy megrongálódott műtárgyat is helyreállítottak és kiállítanak, köztük egy Steinway-zongorát. Visszaköltözik a kutatószárny is, melyet az 1940-es években telepítettek át a michigani Henry Ford Múzeumba. A laboratórium megnyitóját október 10-re tervezik.
Thomas Alva Edison minden idõk egyik legnagyobb, legtermékenyebb és legismertebb feltalálója volt. Egyedül vagy másokkal közösen 1093 szabadalom fûzõdik nevéhez, s volt olyan négyéves idõszak életében, amikor 300 találmányt jelentett be, azaz ötnaponta egyet. Edison nem volt rendszeres, elemző elme, inkább mindent elolvasott és minden részproblémára gyakorlati megoldást próbált találni. Rendkívül kitartó volt: amikor egyszer nyolcezer kísérlet után sem működött akkumulátora, csak azt mondta: legalább van nyolcezer dolgunk, amiről tudjuk, hogy nem működik. Híres mondása szerint "a lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték".
Ő maga távolról sem a köztudatban élő magányos zseni volt, laboratóriumában ambíciózus és tehetséges tudósgárda dolgozott irányítása alatt. (A túl tehetségeseket azért ő sem kedvelte, Nikola Teslát villámgyorsan eltanácsolta.) Egyénisége ellentmondásos volt: családjával és munkatársaival hol zsarnokként, hol vidám cimboraként viselkedett. Kedvelte a nyilvánosságot és a szereplést, de sohasem tanulta meg a társasági viselkedést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.