A Semmelweis-kultusz nyomában

Betegség vagy gyilkosság végzett az orvossal?

Az utolsó éveiben súlyos idegbajjal küszködő orvos 1865. augusztus 13-án halt meg egy bécsi ideggyógyintézetben, a hivatalos verzió szerint csontvelőgyulladásból eredő szepszisben, vagyis abban a betegségben, amelynek kóroktanát felfedezte.

Varga Benedek azonban egy egész más történetet idéz: eszerint „[Semmelweis] legkésőbb 1849-ben vagy 1850-ben elkapta a szifiliszt, és családja 1865-re úgy döntött, hogy a kimerült orvost elmeintézetbe kell vinni. A választás egy bécsi intézetre esett, ahova felesége mellett Semmelweis gyermekkori jó barátja, Markusovszky Lajos, a magyar orvostársadalom egyik legnagyobb figurája kísérte el a beteg orvost, aki mit sem sejtett sorsáról. Nem tudta, hogy tébolydába fogják zárni, azt hitte, hogy inspiciálni mennek, meglátogatnak néhány egészségügyi intézményt. Aztán hirtelen bezárt ajtók mögött találta magát, ahol Semmelweis protestálni kezdett". Az igazgató szerint az orvost nem sokkal később a kórházban brutálisan megverték: Semmelweis alig két héttel később belehalt sérüléseibe.



A szifiliszfertőzés hipotézisét azonban 1965-ben, tudományos vizsgálattal cáfolták meg. A 2000-ben megindult újabb orvostörténeti vizsgálódások árnyalták a képet: Semmelweis betegségének okaként a paralysis progressiva betegséget, vagyis a hűdéses elmezavart (a nagyagyi kéreg krónikus lueses encephalitise, azaz szifiliszt) azonosították, amit valószínűleg egy még fiatalkorában - gyermekágyi lázban elhunyt lueses asszony - boncolásakor szerzett kézsérülése okozott. Ennél a betegségnél az elmezavar egyre súlyosabb állapotai az évtizedek során alakulnak ki. Így a férfi tényleg beteg lehetett: már halála előtt 3-4 évvel nagyon furcsán viselkedett, hozzátartozói többnyire igyekeztek már távol tartani őt betegeitől.

Ezt igazolták legújabb orvostörténeti kutatások is, ám a levéltári iratokra és korabeli dokumentumokra épülő vizsgálatok egyaránt cáfolják a vérmérgezéses teóriát vagy hogy Semmelweis halálát valamilyen vele szemben kialakított összeesküvés okozta volna, amelynek részeként őt ideggyógyintézetbe kellett szállítani.

Érdekes eredményre jutottak viszont Garamvölgyi László kriminalisztikai vizsgálatai: eszerint az Anyák megmentőjét brutálisan agyonverték a bécsi elmegyógyintézet pincéjében. Az elmélet szerint az orvos ellenfelei felhasználták a betegség kezelését, hogy megszabaduljanak a kezelhetetlen férfitől. Végleges konklúziót így nem tudunk levonni: a férfi betegsége mellett a mai napig nem ismert, hogy miként és miért halhatott meg-



Semmelweis testét a bécsi kórbonctani intézetben egykori főnöke, Carl von Rokitansky professzor vezetésével boncolták fel, majd három nappal később eltemették. Varga szerint a kérdéses bécsi intézmény annyira szégyellte a történteket, hogy a halotti jegyzőkönyveket és a boncjegyzőkönyveket egészen 1974-ig nem voltak hajlandóak kiadni. Akkor aztán Antall József egy egy óbudai születésű és Németországban (BRD) praktizáló magyar medikus közreműködésével szerezte meg a dokumentumokat.

Az anyák megmentőjét előbb a schmelzi temetőben temették el, majd annak felszámolása után, tetemét 1891-ben neje hazahozatta, saját kerepesi temetőbeli sírboltjába. 1894-ben hamvait díszes, új sírba helyezték a Kerepesi temetőben. Semmelweis maradványait összesen négyszer exhumálták, hamvait 1965-ben ott helyezték örök nyugalomba ahol másfél évszázaddal korábban a géniusz meglátta a napvilágot. Szülőháza hamar kultuszhellyé vált, és évtizedek óta orvostörténeti múzeum mesél a tudós örökségről. Szobra 1906-tól az Erzsébet téren, 1948 óta a Rókus kórház előtt áll.

Varga szerint Semmelweis tudományos eredményeit később csak Joseph Lister, a híres skót sebész, és Louis Pasteur munkássága kapcsán ismerték el, így „hirtelen a magyar orvostársadalom számára is teljesen új helyzet alakult ki: kiderült, hogy Semmelweisnek az égvilágon mindenben abszolút igaza volt”. Az Orvosi Egyesület ekkor döntött úgy, hogy igazságot kell szolgáltatni Ignácnak és meg kell teremteni a magyar medicina jó hírnevét. Ennek köszönhetően világszerte tudományos munkák és regények születtek az Anyák megmentőjéről. Szobra Chicagóban a legnagyobb orvosok között szerepel, tragikus történetét pedig játékfilmekben is feldolgozták.

1. Életeket mentett a kézmosás
2. Betegség vagy gyilkosság végzett az orvossal?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben