A Neander-völgyiek is érzékelték a keserű ízeket
2009. augusztus 12. 17:56 BBC News, MTI
Őskori csontleletből kinyert DNS tanúsága szerint a Neander-völgyi emberek némelyike is rendelkezett azzal a génnel, amely képessé tesz a keserű íz érzékelésére.
Korábban
Az emberek többsége igen kellemetlennek érzik a feniltiokarbamid (PTC) keserű ízét. A lakosság negyede azonban egyáltalán nem érzi e vegyület ízét, amely a természetben leginkább a leveles zöldségfélékben található, de előfordul némely mérgező növényben is. A két csoport esetében különbözőek a nyelvben található ízérzékelő receptorok; azok az egyének, akik képesek érzékelni a keserű ízt, hordozzák a TAS2R38 jelű gént.
A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói egy 48 ezer éves Neander-völgyi csontleletet vizsgáltak. A csontok Spanyolország északi részén, El Sidron közelében kerültek elő, ahol 2000 óta 11 Neander-völgyi egyén maradványait tárták fel. A 48 ezer éves csontminta DNS-ében a kutatók kimutatták a TAS2R38 gént, vagyis az adott egyed képes volt érzékelni a keserű ízt. A kutatók biztosak benne, hogy a csont nem szennyeződött modern emberi DNS-sel, mivel a mintavétel teljesen steril körülmények között történt, s a mintát azonnal lefagyasztották.
A kutatást irányító Carles Lalueza-Fox szerint a TAS2R38 gén megléte azt jelenti, hogy ez a genetikai variáció már azelőtt létezett, hogy szétvált volna a két ág, amelyek egyike a Neander-völgyi ember, a másik pedig a modern ember kialakulásához vezetett. "A keserű íz érzékelésére való képtelenség nem csupán a modern lakosságnál mutatható ki. Ez olyasvalami, ami legkevesebb félmillió évvel ezelőtt is létezett" - nyilatkozta Carles Lalueza-Fox.
A kutatók a csontmintában kimutatták, hogy az adott Neander-völgyi ember recesszíven (rejtetten) hordozta azt a gént is, amely blokkolja a keserű íz érzékelését. Ez viszont azt jelenti, hogy a Neander-völgyi emberek között voltak olyan egyedek, akik képtelenek voltak érzékelni a keserű ízt. Mint a kutatók rámutatnak, a feniltiokarbamid keserű ízének az érzékelése megóvhatta az embert, hogy túl sokat fogyasszon a mérgező növényekből. Ugyanakkor az a tény, hogy az érzékelést blokkoló recesszív gén még a modern emberben is megtalálható, arról tanúskodik, hogy valamilyen genetikai előnyt jelenthetett, ha valaki képtelen volt a keserű ízt érezni.
A spanyol kutatók vizsgálataikról a Royal Society brit tudományos társaság Biology Letters című kiadványában számoltak be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2017
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.