Mesés kálvária őrzi Haydn sírját
2009. augusztus 11. 10:47 Kovács Olivér
Sokan elzarándokolnak a Haydn-emlékév kapcsán a fertődi és a kismartoni kastélyba. Ám a világi pompánál is különlegesebb élményt talál az, aki Haydn síremlékét és mellette lévő egyedülálló kálváriát keresi fel az osztrák városban.
Korábban
Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulóján a megemlékezések szerényebbre sikeredtek, mint azt a magyar és az osztrák szervezők eredetileg szerették volna. Az Esterházy-család két kastélya (a határ két oldalán) persze fogadja a látogatókat, ám kevesebben ismerik a zeneszerző sírja mellett található kálváriát, amely nem csupán az egyházi barokk ékköve, de talán Haydn némely miséjének is ihletője volt.
A mesterséges dombon épült, illetve annak belsejében barlanghoz hasonló folyosókkal szabdalt kálvária története néhány évtizeddel korábban kezdődött, mint a zeneszerző gazdájának, Esterházy (Fényes) Miklósnak a története. Esterházy Pál nádor, aki a török kiűzésében is jeleskedett, az alsó-ausztriai maria-lanzendorfi mesterséges dombocskára emelt kálvária, illetve a stációkat a dombon belül bemutató járatok láttán határozta el a 18. század elején, hogy hasonlót szeretne szülővárosában, Kismartonban. Az építéssel a lanzendorfi kegyhely bécsi tervezőjét bízta meg, a munka az Esterházy-család korábbi várkápolnájának átépítésével 1701-ben kezdődött el.
Az építészeti remekmű felszentelésére 1707-ben került sor. A kismartoni domb, a kálvária, s a mesterséges barlang pedig sokkal nagyobb és lenyűgözőbb lett, mint a lanzendorfi, átadásakor tíz kápolna és 18 oltár állt benne.
Joseph Haydn 1761-ben érkezett Kismarton-Eisenstadtba, ahol nagyon szoros kapcsolata alakult ki a kálváriával, valamint a hozzá kapcsolódó templommal: utóbbi zenészei számára írta miséit. A templomban a mai napig található olyan orgona, amelyen a zeneszerző bizonyosan játszott, s végül – bár először Bécsben temették el – itt helyezték Haydnt végső nyugalomra.
A síremlék, a templom, a stációkat festett szoborkompozíciókkal mesterséges termekben, járatokban bemutató kálvária 9 és 17 óra között tekinthető meg, felnőtteknek 3, nyugdíjasoknak 2, gyermekenek és diákoknak egy eurós belépődíj fejében.
Képgaléria a műemlékem.hu cikkében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap