Haydn és a zongora

A Zenetudományi Intézet igazgatója, a tárlat koncepcióját kidolgozó Tallián Tibor a megnyitón hangsúlyozta: a halál-évfordulókat általában nem szokás megünnepelni, de ha egy olyan géniusz, mint Haydn, 200 esztendeje él az örökkévalóságban, akkor van ok az emlékezésre. Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azt fejtette ki, hogy Haydn magyar zeneszerzőnek tekinthető, mert a magyar zenét beépítette saját muzsikájába. Hozzátette: aki bármilyen hangszeren zenélni kezd tanulni, találkoznia kell Haydn szerzeményeivel, ezek a zenei anyanyelv részének tekinthetőek.

Halász Péter zenetörténész, a Zenetudományi Intézet munkatársa arról beszélt, hogy a budai várbeli, Táncsics utcai Erdődy-palota sok éve folyó rekonstrukciós munkálataihoz, ezen belül a Zenetörténeti Múzeum termeinek megújulásához a Magyar Tudományos Akadémia nagyvonalú, 100 millió forintos támogatással járult hozzá.

A Haydn-kiállítás hat teremben fogadja a látogatókat 2010. március 10-ig. "A zeneszerző műveit abban a magyarországi kontextusban kívánjuk bemutatni, ami őt és alkotásait a 18. és a 19. század fordulóján körülvette. Alapvető szempont volt, hogy a kiállítási tárgyak szinte kivétel nélkül hazai gyűjteményekből származzanak. Köszönet illeti az Esterházy Magánalapítványt, amely néhány festménnyel és berendezési tárggyal járult hozzá az anyaghoz" - hangsúlyozta Halász Péter.

A kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködésben készítették elő, az OSZK egy egész sorozat olyan eredeti Haydn-autográfot átengedett, amelyet eddig csak a kutatók láthattak. A tárlat nem Haydn életének kronológiáját dokumentálja, hanem témákat és műcsoportokat jelenít meg. Az első terem templomi környezetében az egyházi művek ismerhetők meg, a második a teátrum terem, ahol az operák kéziratait, díszletterveket állítottak ki.

A kamarazene és a szimfóniák szerzőjét mutatja be egy újabb rész és a kortársakkal is foglalkozik egy szekció. Tallián Tibor elmondta, hogy az OSZK nagyvonalúan a kiállítás rendelkezésére bocsátotta az egyetlen Magyarországon található Mozart-autográfot, egy kis billentyűs hangszerre írt prelúdium kottáját. Berendeztek egy parasztszobát, és kiállítottak néhány szerszámot is, utalva Haydn apja, a rohraui bognármester mesterségére, a család származására. A Népek feliratú terem azt képviseli, hogy Közép-Európa vegyes népessége miként hatott Haydn műveire.

Joseph Haydnnal egy évben, 1732-ben született a londoni zongoramanufaktúra alapítója, John Broadwood, aki a kiállításon látható zongorát kifejlesztette. A zeneszerző első londoni koncertkörútján (1791) éppen abban az utcában szállt meg, ahol a műhely volt. Feltehető, hogy ha nem is ezt a példányt, de ennek a típusnak egy darabját ismerte Haydn, Londonban készített alkotásait bizonyosan befolyásolta, hogy erősebb hangú hangszer volt - mondta Mácsai János zenetörténész, hangszer-restaurátor. Hozzátette: Broadwood-zongorát használt később Beethoven, az ő hangszerét Liszt Ferenc vásárolta meg, ami felújítva a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének értékes darabja.

A múzeum friss darabját, Hazai Miklós Hamburgban élő magyar orvos és felesége ajándékát kamarakoncerttel avatta fel Komlós Katalin (zongora) és Zádori Mária (ének). Mácsai János és munkatársai két évi munkával újították fel a zongorát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?