Íme a kérdés, amely ledöntötte a berlini falat
2009. május 7. 13:35 MTI
Riccardo Ehrman, az ANSA olasz hírügynökség berlini tudósítója történelmet csinált: egy jó időben, jó helyen feltett kérdésével segítette a fal ledöntését. Az ügy hátterére azonban csak most derült fény.
Korábban
1989. november 9-én, egy órával azelőtt, hogy Günther Schabowskinak, az NDK propagandaminiszterének sajtóértekezletére sietett volna, megszólalt Ehrman telefonja. A hívó úgy jelentkezett be, mint „a tengeralattjáró” embere, és azt javasolta az olasz újságírónak, hogy kérdezze meg a minisztertől: mikor szüntetik meg a keletnémetek számára az utazási korlátozásokat. Ehrman felismerte a hívót: Günther Pötschke, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának tagja volt az, aki egyben az ADN keletnémet hírügynökséget is vezette. A hírügynökség székházát nevezték ugyanis tengeralattjárónak.
A tanácsot megfogadva Ehrman feltette a sugallt kérdést, amelyre a miniszter bizonytalan hangon ugyan, de így válaszolt: „azt hiszem, akár azonnal”. Ehrman már rohant is, hogy leadja tudósítását arról, hogy „a keletnémet kormány olyan bejelentést tett, amely valószínűleg felér a berlini fal leomlásával”. Néhány órával később Trabantok sokasága haladt át a csaknem 30 éven át lezárt átkelőpontokon.
Riccardo Ehrman kérdésével híressé vált, a hátterét azonban csak most fedte fel. A 20. évforduló alkalmából az olasz sajtóban is felelevenítették az eseményeket, és az ominózus kérdésről is elhangzottak különböző vélemények. Több cikk is ártatlan vagy esetleges felvetésnek, szerencsés kíváncsiságnak minősítette. A jelenleg Madridban élő tudósító ezért határozta el, hogy nyilvánosságra hozza a titkot, annál is inkább, mert Pötschke nemrég meghalt, így az ügy őt már nem érinthette.
„Ez a kérdés nem véletlenül hangzott el. Egy újságíró munkájának eredménye volt, aki ismerte az országot, sok kapcsolattal rendelkezett, közöttük a forrással” - mondta Ehrman a Corriere della Sera című olasz napilapnak. Nem értett egyet azzal az újkeletű feltételezéssel sem, hogy valamiféle „összeesküvés” húzódott a jó tanács mögött, és a „tengeralattjáró” emberének olyan politikai céljai lettek volna, amelyet a rendszer belső ellentétei diktáltak. „Pötschke ismerte a helyzetet, ismert engem, bízott bennem és adott egy tippet” - hangoztatta az ANSA tudósítója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap