Nem mindenki rajongott a sherwoodi banditáért
2009. március 16. 11:19
Meglepő felfedezéssel sokkolt egy brit akadémikus: szerinte a legendás Robin Hood a középkorban sem volt olyan népszerű, mint ahogy azt a közhiedelem tartja.
Korábban
Julian Luxford egy középkori kódex margójára vetett feljegyzés alapján úgy véli, hogy a 13. században a sherwoodi erdőben tanyázó banditával nem szimpatizáltak olyan sokan, mint azt a legenda tartja. A skóciai St. Andrews Egyetem kutatója egy 1340-es években írt, Polychronicon nevű kódexben fedezte fel azt az ominózus, 1460 körül odavetett 23 szavas leírást, amely kétségbe vonta a szegények oltalmazójának tevékenységét.
"A korban a közvélekedés szerint egy bizonyos Robin Hood nevezetű számkivetett társaival folyamatos rablásokkal élősködött Sherwoodon és Anglia környező törvénytisztelő helyein" - áll a jegyzetben. A feljegyzésre Luxford akkor bukkant, amikor az 1440-ben alapított Eton College könyvtárában kutakodott, és szerinte az egy egyedülállóan negatív vélemény a korból, amely egyben egy árnyaltabb képet érzékeltet.
A ma is ismert „igazságos Robin Hood” alakja először a 13. század végi balladákban jelent meg, és egyes akadémikusok szerint a férfi alakját a kor több közismert figurájából gyúrták össze, míg mások szerinte az egész történet csak egy tündérmese, és nincs semmi valós alapja. Az mindenesetre tény, hogy az igazságtevő alakját igazán a hollywoodi alkotások tették közismertté, és ezt a mítoszt egy jelenleg forgó film is árnyalja majd.
Ráadásul bár a közvélekedés szerint Robin a sherwoodi erdőben élt, a kutatók szerint sokkal valószínűbb, hogy a búvóhelyül szolgáló rengeteg valójában Yorkshire területén lehetett. Az egyébként egykor 10 ezer hektáros sherwoodi rengeteg mára a környezeti változások következtében 180 hektárosra zsugorodott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap