Lézerrel tisztítják meg az Akropoliszt

2008. október 20. 14:09

Az elmúlt két és félezer évben az Akropolisz leégett, felrobbant, és földrengések is rongálták oszlopait. A kutatók most a legújabb ellenségek, a légszennyezés, a savas esők és az erdőtüzek nyomait szeretnék eltüntetni a romokról.

Korábban

A négymilliós Athén közepén magasodó ókori fellegvár oszlopait a gyakorivá vált erdőtüzekből eredő vékony füstréteg, az ipari légszennyezés, a savas esők egyaránt fenyegetik. Görög mérnökök és restaurátorok ezért egy vadonatúj lézeres technológiával tervezik a romok megtisztítását, és az eljárás során az egykori színek és a mára szabad szemmel már láthatatlan faragványok is kirajzolódhatnak majd.

A terület restaurálását vezető Maria Ioannidou szerint a legsúlyosabb problémát a légszennyezés jelenti, az ugyanis a felületi pusztítások mellet strukturális gondokat is okoz, ám az új eljárással most ez végre megelőzhető, illetve korrigálható lesz majd. A város légszennyezettsége miatt évek óta vitáznak a szakemberek, és bár az új metró 2004-es átadása valamelyest enyhítette a környezeti károkat, a szmog csökkentéséhez radikális forgalomszervezési változtatásokra lenne szükség.

A szakértők az elmúlt évek során 40 különböző eljárást próbáltak ki, így gépészeti, és kémiai eljárásokkal is kísérleteztek, hogy megtalálják a legbiztonságosabbat, amivel megmenthetik az egykori építmény maradványait. A győztes a krétai Kutatási és Technológiai Alapítvány lett, akik egy olyan lézeres eszközt alkottak, amely egyszerre pásztázza a romokat egy infravörös és egy ultraviola sugár segítségével.

Az ókori márványokat korábban a két eljárással külön-külön már próbálták tisztogatni, ám az egyik sárgás, míg a másik szürkés elszíneződést hagyott maga után. Az új szerkezet viszont szinte lerobbantja a szennyeződést a kövekről, míg azok szerkezete érintetlen marad, és a tisztítás semmilyen utólagos elszíneződést nem generál.

A módszernek azonban vannak veszélyei is: amit egyszer eltávolítanak, azt soha többet nem lehet visszatenni, így figyelni kell arra, hogy biztosan csak a szennyeződést takarítsák el a kövekről - nyilatkozta a sajtónak Evi Papakonsztantinou, a mérnökcsapat vezetője. A gépet elsőként 2004-ben, az épület nyugati frízein alkalmazták. A következő lépésben a Kariatidák következnek, ahol a már korábban említett károk mellett az előző restaurálások negatív következményeit is szeretnék eltüntetni.

Első lépésként ultraviola és infravörös képeket készítenek, hogy felmérjék, mi rejlik a szennyeződések alatt. A multispektrális fotók mindig meglepőek, hiszen sokszor ekkor válnak láthatóvá az épület eredeti színeit, és elfeledett faragványai is. A restaurátorok bár védőfelszerelésben végzik a munkálatokat, csak napi két órát dolgozhatnak, mert az emberi szervezet nem lehet tovább kitéve az eszköz sugárzásának.

A Kariatidákat nagyjából egy év alatt tisztítják majd meg, ám a feladat nem marad abba, mert a légszennyezés állandó kihívást jelent a restaurátoknak.