Légszennyezés teszi tönkre az Akropoliszt
2008. április 18. 11:00
Egy görög régész a hét elején arra figyelmeztetett, hogy az egykori athéni fellegvárban álló templom eredeti maradványait a légszennyezés teljesen tönkreteheti.
Korábban
Alexandrosz Mantisz, az Akropoliszt felügyelő régész szerint a Parthenon 17, még ma is eredeti metopéja (a dór templomok párkányának frízében levő négyzetes, gyakran domborművekkel díszített mező) katasztrofális állapotba került, és azok nem viselik el tovább a légköri szennyezése hatását. A legtöbb frízen bemutatott ókori jelenetek ugyanis mára kivehetetlenné váltak. Mantisz ezért azt ajánlja, hogy az eredeti szobrokat és oszlopokat az Akropolisz lábánál szeptemberben nyíló új múzeumban helyezzék majd el, és azokat másolatokkal helyettesítsék.
A kérdés a múlt héten a görög örökségvédelmi tanács ülésén is felmerült, ahol 34-en tanácskoztak az aktuális problémáról, ám hamar megosztottá váltak az ügyben. Szerintük ugyanis előbb egy esetfelmérési tanulmányt kell végezni, majd egy nemzetközi konferencián hoznak döntést az ügyben. Dimosztenisz Giraud, a kulturális minisztérium ókori szoborrestaurálásokért felelős vezetője szerint szintén óvatosan kell eljárni az ügyben, és a hasonló döntéseket egy részletes tanulmány készítésének kell megelőzni. A szkeptikusok szerint emellett ha eltávolítanák a Parthenon utolsó eredeti faragványait, azzal a turisták felháborodását is kiváltanák.
Eközben tovább folytatódik a vita a British Múzeummal is a 19. században elvitt Elgin-márványok ügyében. A jelen kérdés ebben az esetben sem mellékes, ugyanis a britek egyik központi indoka a márványok megtartása mellett, hogy azért nem adják vissza azokat, hiszen a légszennyezettség által tönkretett faragványok és szobrok azt szimbolizálják, hogy a görögök még saját örökségükre sem képesek vigyázni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap