2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fűtőtesteket gyártanak Sztálin atomlaborjában

2008. július 7. 12:15

Sűrű bozót és törött ablakok mögött rejtőzik a volt Szovjetunió egyik sötét titka: Sztálin laboratóriumában fogva tartott német tudósok dolgoztak az atombomba megépítésén.

Valamikor 250 német tudós élt itt a családjával együtt, hogy centrifugát építsenek az uránizotópok szétválasztására. Ma az a néhány kutató, aki itt maradt, mellékfoglalkozásban háztartási fűtőkészülékeket gyárt - derül ki az Associated Press tudósításából.

Vlagyimir Kunicskij igazgató-helyettesnek nagy tervei vannak az intézettel, amely csaknem teljesen elpusztult a Szovjetunió szétesése után kirobbant abház-grúz háborúban. Az egykori laboratórium egy részét szanatóriummá alakítaná, ahol radioaktív kezeléseket is alkalmaznának. Abházia el nem ismert státusza, és az a gyanakvás, amellyel irányában viseltetnek, viszont nem igazán kedvez a tervek megvalósításának. Az intézet az 1990-es évek végén a nemzetközi figyelem középpontjába került, mivel olyan hírek kaptak szárnyra, hogy radioaktív fűtőanyag tűnt el belőle, bár az ENSZ ellenőrök mindent rendben találtak.

Ami a tesztközpontból megmaradt

Az utolsó orosz cár testvére által építtetett intézet az abház múlt azon fejezetéről tanúskodik, amikor a Fekete-tenger partján fekvő Abházia még az orosz uralkodó elit kedvelt üdülőhelye volt. Hat évtizeddel ezelőtt azonban egészen más okokból érkeztek ide az emberek: a második világháború után a Szovjetuniónak német tudósokra volt szüksége, hogy helyt tudjon állni a hidegháborús fegyverkezési versenyben. A háború végén a szovjet titkosszolgálat ide költöztette Manfred von Ardenne-t, egy porosz tiszt fiát, aki a berlini elektronfizikai laboratórium vezetője volt, és Gustav Hertzet, aki 1925-ben fizikai Nobel-díjat kapott, és a Siemens kutató-laboratóriumának igazgatója volt. "Olyan meghívást kaptak, amelyet lehetett visszautasítani" - mondta Kunicskij.

A németeket Moszkvába vitték Lavrentyij Berija, Sztálin hírhedt titkosrendőrségének rettegett vezetője elé, aki az atomprogramért is felelt. Berija választás elé állította őket: vagy Szibériában dolgoznak vagy Abháziában, ahol Berijának és Sztálinnak is volt nyaralója. A német tudósok Abházia mellett döntöttek. "Atombombát kellett építeniük" - meséli Alekszander Csacsakov, a másik igazgató-helyettes. "Nem állíthatjuk, hogy nélkülünk a Szovjetunió nem tudott volna atombombát építeni, hiszen mások is dolgoztak rajta. De mi elértük a célunkat."

A németek tehát családjukkal együtt Szuhumiba költöztek, és megkezdték az atombombához igen fontos hasadóanyag létrehozásához szükséges centrifugák megépítését. Csaknem egy évtizedre ez az intézet vált az otthonukká. Hertz úgy alakította ki házát, hogy hasonlítson német otthonához. A tudósok szolgákat kaptak, akik természetesen titkosrendőrségi besúgók voltak. Növényeket termesztettek, koncerteket szerveztek és sportoltak.

Az ötvenes évek elején aztán a szovjetek úgy döntöttek, hogy a németek megtették, amit elvártak tőlük, és lassan hazaengedték őket. 1955-re már csak egy osztrák maradt, aki helyi lányt vett feleségül. Ma már csak nyolc sír emlékeztet arra, hogy itt németek éltek és haltak.

Akik életben maradtak, örültek, hogy túlélték ezt az időt, és nem foglalkoztak a múlttal. A Szovjetunió széthullása után viszont Abházia etnikai viszályok színtere lett. Az abházok nem akartak a független Grúzia részévé válni. A harcok során az intézet személyzete őrséget szervezett, hogy megakadályozza a fosztogatást. 1994-ben a háború véget ért, és az abházok kiűzték a grúzokat, de Abházia elszigetelődött, mivel egyetlen állam sem ismerte el. Az abház szeparatisták még ma is lelövik a grúz felderítőgépeket.

Az intézet tudósai Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy Németországba menekültek. Az itt maradók állandó ostromkörülmények között élnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár