Trianonról vitáztak a magyar és a szlovák történészek
2007. február 20. 11:00
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet szervezésében egy rendkívül érdekes beszélgetésre került sor február 15-én. A Visegrádi szalon témája ezúttal Trianon volt.
Korábban
Az elvárások béklyójában
Romsics Ignác bevezető szavai után a szlovák történészek elismerően nyilatkoztak a könyv tárgyilagosságáról és szakmai erényeiről, ám hamar megmutatkozott az a szemléletbeli különbség, ahogy a kérdéshez a magyar és szlovák, valamint cseh történészek közelítenek. A beszélgetés során egymás után jöttek elő a szlovák-magyar kommunikációt megnehezítő buktatók. Ezek közé tartozik a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan volta, az 1918 előtti magyar állam és a magyar nemzetiségi politika vagy akár a Trianon utáni helyzet.
Míg Romsics többször is hangoztatta, hogy a magyarok által nemzeti tragédiaként megélt rendezés lehetett volna igazságosabb, ami talán csökkenthette is volna a térség sebezhetőségét (azaz növelhette volna a harmincas-negyvenes évek fordulóján végül valóban összeroppant új rendszer életképességét), Dusan Kovác úgy vélekedett, hogy a békeszerződések és a határok általában véve nem igazságosak. A történésznek ezért szerinte kissé cinikusan kellene szemlélnie a történteket, és nem szabadna azt várnia, hogy a háborús pusztítások után egy új, igazságos világ születik.
Romsics ezzel szemben - túlzott moralizálás nélkül - azzal érvelt, hogy a meghirdetett elvek és azok alkalmazása között túl nagy volt az ellentmondás. Azt is kiemelte, hogy ha jogosnak és legitimnek tekintjük a magyarországi nemzetiségek 1918 előtti követeléseit, akkor ugyanilyen jogosnak kell tekintenünk a trianoni rendezés következtében kisebbségbe került magyarok követeléseit, a legkülönfélébb autonómia-igényeket, külön megemlítve a székelyföldi autonómia ügyét is.
Ugyanígy megoszlottak a vélemények a történelmi Magyarország felbomlása kapcsán is. Dusan Kovác a Trianon előtti magyar nemzetállamot fikciónak nevezve azt hangsúlyozta, hogy 1918-20 között nemcsak a csehek, szlovákok stb. állama jött létre, hanem a magyaroké is - azaz a magyarokat reálisan "megillető" nemzetállam.
Romsics erre úgy reagált, hogy az első világháború előtti Magyar Királyság korántsem tekinthető fikciónak, mivel az egy nagyon is valóságos politikai entitás volt, ugyanakkor viszont röviden azt is kifejtette, hogy a soknemzetiségű állam körülményei között a magyar nemzetállamiság eszméjét valóban fikcióként értékelhetjük. (A magyar nemzetállami törekvéseknek és a magyar birodalmi gondolatnak egyébként Romsics két esszét is szentelt: Nemzet és állam a modern magyar történelemben, A magyar birodalmi gondolat. In: Romsics Ignác: Múltról a mának. Budapest, 2004, Osiris).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap