Zrínyitől Jászaiig – 50 elszánt nő a magyar történelemből
2018. június 7. 14:06 Múlt-kor
A történelemkönyvek lapjain még ma is viszonylag ritkán tűnnek fel korszakukat meghatározó asszonyok. Ezen hiányt igyekszik most orvosolni Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyvével, amelyben – ahogy a címből is kiderül – a magyarság történelmének ötven kiemelkedő női alakjának rövid és olvasmányos életrajzával ismerkedhetünk meg.
Korábban
A kötetben az elmúlt évezred minden szakaszából feltűnnek történelmi szereplők, így olvashatunk Szent István édesanyja, Sarolt életéről vagy akár a világ legjobb női sakkozójává váló Polgár Judit karrierjéről is. A jól ismert nevek, így például Mária királynő, Zrínyi Ilona, Kossuth Zsuzsanna vagy éppen Jászai Mari mellett, számos olyan aszonnyal is megismerkedhetünk, akinek élettörténete és teljesítménye jobbára ismeretlen még a széles közvélemény előtt.
Így például külön fejezet szól Ráskay Leáról, aki az első név szerint ismert női kódexmásoló volt a magyar történelemben. A fiatal lány a Nyulak-szigetén (ma Margit-sziget) álló domonkos apácakolostorban élt a 16. század első felében, ahol valószínűleg a könyvtárosi teendőket látta el a kódexmásolás mellett. Az általa másolt kódexek – amelyeket jellegzetesen szép kézírása révén sikerült azonosítani – többségében jól ismert női szentek, például Árpád-házi Szent Margit vagy éppen Szűz Mária élettörténetével találkozhatunk.
Megismerkedhetünk Hugonnai Vilmával, aki a dualizmuskori Magyarországon nem elégedett meg a grófkisasszonyok kényelmes életével és elhatározta, hogy orvossá válik. Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen – ápolónői fizetéséből fenntartva magát – sikeresen lediplomázott 1879-ben. Magyarországon azonban ekkor nők még nem járhattak egyetemre, ezért egészen 1897-ig kellett várnia arra, hogy idehaza is elismerjék külföldön szerzett oklevelét és az első női orvossá avassák.
Nem kevesebb akadályt kellett leküzdenie Ungár Margitnak sem, aki az első női ügyvéd volt Magyarországon. Bár az orvosi és bölcsészettudományi karok 1895 óta már nyitva álltak a nők előtt, a jogi és mérnöki karokra először csak 1918-ban jelentkezhettek – amely engedélyt aztán egy évvel később visszavonták. Ungár azonban bekerült a szerencsés évfolyamba, majd tanulmányai elvégzése és hosszú viták után végül jogi gyakorlatra is felvették. A korabeli sajtó rendre nagy lelkesedéssel számolt be sikeres ügyvédi szakvizsgájáról, majd a tárgyalótermekben tartott védőbeszédeiről. A Feministák Egyesületének tagjaként több parlamentnek szóló beadvány is fűződik a nevéhez, amelyek például a nők választójoga és házasságon kívül született gyermekek védelmében íródtak.
A további fejezetekben olvashatunk még az első magyar régésznő, Torma Zsófia páratlan felfedezéseiről, az első női pilóta, Steinschneider Lilli kalandjairól vagy éppen az amerikai munkatársai által csak „Napkirálynő” néven emlegetett Telkes Máriáról, aki a napenergia tárolásának úttörője volt. Megismerkedhetünk még a négyszeres műkorcsolyavilágbajnok Kronberger Lilivel, az első világháború lövészárkaiból tudósító Vészi Margittal vagy éppen a pipáján előszeretettel pöfékelő cigányprímás, Czinka Panna sikereivel is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.