Viszálykodással töltötte uralkodását Imre királyunk

A harcok kiújulnak – Imre és a pálca varázsa

A testvérharc az 1200-as béke után három évvel, 1203 őszén újabb fejezettel bővült. III. Ince pápa továbbra is levelekkel árasztotta el a feleket, amelyekben igyekezett a két szembenálló fivér küszöbönálló harcát megakadályozni. Andrást kötelezte, hogy tartsa magát a korábbi békéhez, majd egy másik üzenetben megígérte neki, hogy fia követheti majd őt a hercegi tisztségben, annak minden javadalmával, Imrét pedig arra buzdította, hogy küldje öccsét a Szentföldre. Az elmérgesedett helyzetet azonban már nem lehetett elsimítani, a király és a herceg a Dráva folyó partján, Varasdnál találkozott egymással, hogy a kard döntsön a tisztázandó hatalmi kérdésekben.

II. András ábrázolása a Thuróczi-krónikában

Az események rekonstruálása nehézkes, egy évekkel a történtek után született beszámoló szerint Imre aggodalommal telve tapasztalta, hogy öccse tábora nagyobb, több katonát számlál, mint az övé. Tanácsosai ugyan azt javasolták neki, hogy meneküljön, amíg nem késő, ő azonban egy meglepő, bátor tettre szánta el magát. A király egymaga indult meg az ellenség táborába kezében egy pálcával, hogy véget vessen a viszálykodásnak. Miután a katonákhoz érve elkiáltotta magát, hogy „utat az ország királyának”, az ellenség sorai megnyíltak előtte, és mintegy sorfalat képezve engedték tovább a merész uralkodót, aki, miközben öccse felé vette az irányt, megjegyezte, „Majd meglátom én, ki meri kezét emelni a felkent királyra!”. Andrást ezt követően fogolyként vitte magával a jelenettől megdermedt ellenségei gyűrűjében.

Hogy így történt-e az esemény, vagy sem, azt nem tudjuk, mindenesetre ezt követően a herceget már Esztergomban találjuk, ahol bátyja börtönében raboskodott (feleségét, a gyanú szerint a viszálykodásban és feszültségkeltésben szerepet játszó Gertrúdot hazaküldte Imre, ő csak a király halála után tért vissza az országba). A kényszerpihenő nem sokáig tartott András számára, pár hónap után kiszabadult a fogságból, miközben Imre úgy döntött, ideje László fiát királlyá koronáztatni, noha az ekkor mindössze három éves lehetett.

A keserű végjáték

Miután a király III. Ince pápát meggyőzte, hogy a koronázás azért szükségszerű, mert ő maga a Szentföldre kíván utazni, az országnak pedig szüksége van egy trónörökösre, az eseményhez már csak az esztergomi érseket kellett megnyerni. Pápai utasításra Ugrin ezt el is végezte volna, ha időközben meg nem hal, így a ceremóniához előbb meg kellett volna várni, hogy az új érsek megkapja a pápai megerősítést pozíciójában. Imre, aki ekkor már igen beteg volt, úgy döntött, hogy nem vár tovább, és János kalocsai érsekkel (ő később esztergomi érsek lett) László fiát megkoronáztatta.

A támogató pápai magatartást Imre utolsó hónapjaiban igyekezett anyagilag is meghálálni, célját ugyanis elérte: fia jogi értelemben trónörökös lett. Egészségi állapotának romlása miatt 1204 októberében már fia kezébe került a királyi hatalom, aki mellé gyámként és az ország kormányzójaként öccsét, a hűségesküt tevő Andrást tette. Imre végül – a hagyomány szerint – 1204. november 30-án halt meg; a királyt Egerben temették el.

A fiatal III. László mellett András inkább saját támogatói körét erősítette, ám amikor harc bontakozott volna ki közte és a volt Imre-pártiak között, 1205 májusában a gyermekkirály négyéves korában meghalt. A koronával a kezében András régóta dédelgetett álma, a magyar királyi cím megszerzése végre elérhető közelségbe került számára - János kalocsai érsek még ebben a hónapban meg is koronázta őt. Imrének uralkodása alatt nem kevés viszályt és ellene irányuló szervezkedést kellett kezelnie öccsének köszönhetően. Hasonló nehézségekből azonban a következő harminc évben a korábbi elégedetlenkedőnek, Andrásnak is bőven kijutott.

1. Elégedett Imre – berzenkedő András
2. A harcok kiújulnak – Imre és a pálca varázsa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban