Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
Korai sikerek
Ovidius Kr. e. 43-ban született Sulmo városában (ma Sulmona, Olaszország), Rómától mintegy 120 kilométerre keletre. Levelei, illetve Tristia (Keservek vagy Szomorúságok) című, már száműzetése idején írt, öt kötetbe gyűjtött versei rengeteg életrajzi adattal szolgálnak a történettudomány számára.
Önmagát már ifjúkorától fogva született költőként írja le: „Önként jött ajkamra, kötött formában az ének” – írja a Tristiában. Ifjúként a birodalom számos szegletét bejárta, majd Athénban tanult.
Ezt követően végképp hátat fordított a hivatalnoki, illetve politikai pályának, helyette Rómába költözött, hogy a verselésnek szentelje idejét. Beleszeretett a városba, a város pedig jól fogadta szerzeményeit.
Első jelentősebb műve a Kr. e. 16-ban elkészült Amores (Szerelmek) című versgyűjtemény volt, amelyben egy Corinna nevű fiatal nővel való kapcsolatról mesél. E versciklusban Ovidius városias, ironikus hangot üt meg, sokak szerint azonban Corinna nem egyszerű kitalált személy volt.
Sidonius Apollinaris, a Kr. u. 5. század galliai püspöke és írója idősebb Juliával, Augustus császár egyik lányával azonosította, akivel szerinte a költő viszonyt folytatott, magára haragítva az uralkodót.
A későbbi korok történészei rendre megcáfolták ezt az elméletet, és a legtöbb szakértő fiktív személynek tartja Corinnát.
Az Amorest követően egymás után jöttek a sikerek Ovidius számára. Következő nagy műve, a Heroides (Hősnők levelei) drámai monológok sorozata, amelyek előadói a görög-római mitológia prominens női alakjai: Dido, Médeia és Ariadné például egyaránt szerelmük rossz bánásmódján keseregnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján tegnap