Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

Mi számít egyáltalán „eladásnak”?

A történészek mára igen sokat vizsgálták a 17. századi Nieuw Amsterdam környéki földeladásokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tulajdonjog és a birtoklás értelmezésében felmerülő nagy kulturális különbségek igencsak homályossá tehették, mit is jelentett a korban a két fél számára a föld „eladása”.

Egyes szakértők rámutattak, hogy a földdel való kereskedelem, illetve a magántulajdonban lévő föld gondolata nem voltak teljesen idegen fogalmak az amerikai őslakosok gazdasági életében, azonban az esetek többségében a földhasználat megosztásos alapon, illetve kölcsönbérleti formában valósult meg, több csoport részvételével. Ennél jóval ritkább volt annak gondolata, hogy a földet egy csereüzlet révén maradandóan átadják valaki másnak – azonban a magántulajdon és a birtoklás az európai fogalomrendszerben éppen ezt jelentették.

„A hollandoknak volt egyfajta fogalma a magántulajdonról, ez pedig nem volt azonos az őslakosokéval” – mondta Sanderson. „Ennek ellenére azok a megegyezések, amelyeket azokban a korai években, a 17. században kötöttek, a mai napig minden New York városi birtokviszony alapját.”

A szerződéseket aláíró indiánok számára tehát valószínű, hogy azok azt jelentették, a hollandok osztozhatnak velük a föld használatán, avagy egy időre bérbe veszik azt – talán ezért is volt olyan aránytalanul alacsony a telepesek által fizetett ár. A csere emellett biztonságos átjárást is jelenthetett a területen a hollandok számára. A legvalószínűtlenebb eset pedig az, hogy Manhattan őslakosai tudatosan adták el az idegeneknek ősi otthonukat.

Ebből a szemszögből tehát a fontos kérdés talán nem is az, hogy az 1626-os eladás megtörtént-e vagy sem, hanem az, hogy mit jelentett a felek számára – és e kérdés vonatkozik természetesen minden földügyletre a mai New York környékén a 17. században. „Nem gondolom, hogy maga a csere ténye kérdéses lenne. Azt gondolom, a csere jelentése az, ami kérdéses” – mondta Gorelick. Ez felveti annak kérdését is, hogy egy ilyen „eladás” napjaink fogalomrendszerében egyáltalán törvényesnek számítana-e.

A korabeli beszámolókból azonban az is kiderül, hogy az ilyen „eladások” nem jelentették az őslakosok azonnali kiebrudalását az adott területről – a legtöbb esetben az indiánok és a hollandok egymás mellett éltek az elkövetkező évtizedekben a megvásárolt földterületeken. A megkötött szerződések azonban hozhattak némi ideológiai váltást a hollandok tudatában azzal kapcsolatban, hogy kié valójában az irányító szerep.

A helyzet mindenesetre tökéletesen megfelelt nekik mintegy négy évtizeden keresztül, egészen 1664-ig, amikor kiszorították őket Nieuw Amsterdamból az angolok, akik New Yorkká keresztelték át a gyarapodó várost. A környékbeli földek tulajdonviszonyaival kapcsolatos konfliktusok ezután egyre gyakoribbá váltak, és az őslakosok fokozatosan kiszorultak a térségből.

1. Egy gyarmat létrejötte
2. Hol van a bizonyíték?
3. Mi számít egyáltalán „eladásnak”?
4. A mítosz hatásai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet