Mielőtt az űrben járt volna, a Csendes-óceán felett harcolt a japánok ellen John Glenn
2021. július 7. 15:17 Múlt-kor
Korábban
Személyes háború
A háború 20. században történő gépesítése a katonák számára megkönnyítette a gyilkolást. Egyre ritkábban került sor közelharcra, ahol a harcoló felek közvetlenül szembesülhettek tetteik következményeivel, a repülősök számára pedig különösen személytelenné vált az emberölés aktusa. Szociálpszichológiai kísérletek sora bizonyította már, hogy amennyiben valaki tudja, hogy leendő áldozata nem láthatja őt teljes testi valójában, jóval könnyebben félre tudja tenni morális skrupulusait, mint amikor nem marad „anonim”. Az áldozat nem tudja, ki oltja ki az életét, mint ahogy a támadó sem látja tette következményeit, politikai okokból felebarátjai sorából ideiglenesen kiiratkozó embertársa(i) haláltusáját.
Önéletrajzában Glenn is hasonló tapasztalatokról számolt be: „A légiharcban nem nézel bele az ellenség szemébe, akit próbálsz megölni. Az ő gépét támadod a sajátoddal, vagy a területet támadod, amelyet elfoglal.” Ilyenkor tehát sokan – legalább javarészt – felszabadulnak az emberölés lelki terhe alól, Glenn-nek és társainak azonban egy komolyabb pszichológiai tényezővel is meg kellett küzdeniük: az újonnan kifejlesztett, általuk a japánok ellen bevetett napalm hatásaival, amelyet javarészt ott vetettek be, ahol a hírszerzési jelentések alapján sokan tartózkodtak. Az 1942-ben a Harvard Egyetem titkos laboratóriumában Louis Fieser kémikus vezetésével előállított zselés, robbanáskor szétszóródó, mindenféle anyagra, többek között az emberi bőrre is rátapadó napalm szörnyű pusztítása szemmel is kiválóan követhető volt.
A repülőszázad azután kezdte el bevetni a különleges anyaggal feltöltött bombákat, hogy novemberben a Kwajalein-atollra helyezte át bázisát. A későbbi űrhajós a következő gondolatmenet segítségével dolgozta fel a napalmmal történő emberölés sokkját:
„Olyan háborúban küzdöttünk, amelyet nem mi kezdtünk, országunk, családjaink, szabad örökségünk fennmaradásáért. Azért voltunk ott, hogy megtegyük, amit kell. A napalm alkalmazása nem illett a békebeli érzékenységhez, de éppen a béke és az ilyen érzékenységhez való visszatérés volt az, amiért küzdöttünk.”
Persze ebben a határhelyzetben nehéz pusztán morális megfontolásokkal foglalkozni. Ahogy Glenn megfogalmazta: „(…) a saját, és a veled lévő emberek túléléséért küzdesz. Pusztítasz, vagy elpusztulsz.”
Glenn-nek társai halálával is meg kellett küzdenie. Barátja, Miles F. Goodman Jr. repülőgépét júliusban találat érte, és az óceánba zuhant. Holttestére több órás keresést követően sem bukkantak rá. A későbbi űrhajós ekkoriban csak hellyel-közzel vezetett naplójában számolt be érzéseiről: „Lehetetlen ilyenkor érzéseket kifejezni (…) Monnie volt a valaha volt egyik legjobb barátom. Minden repülésünket együtt végeztük, együtt lótottunk-futottunk mindenhová, és az időnk nagy részét együtt töltöttük.”
Mint később, visszaemlékezésében hozzátette: „A zászlólengetések és zenés búcsúztatások háborúja véget ért, én pedig túl voltam az első napomon, amelyen a valódi arcát láttam. Elvesztettem egyik legközelebbi barátomat, és a háború hirtelen nagyon, nagyon személyessé vált.”
Glenn – akinek később, a koreai háború idején katonatársai a Mágnesfenekű becenevet adták, mivel képes volt összevissza lyuggatott gépekkel is hazarepülni – ezzel a „háborús csomaggal”, 59 bevetéssel a háta mögött került haza 1945 februárjában. Kitüntetésekkel halmozták el, és szűkebb pátriájában már ekkor hősként kezelték. Persze ez még csak előjátéka volt a későbbi határtalan megbecsülésnek, amellyel később amerikaiak millió tisztelték rajongva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.