Törékeny béke – út a második világháborúhoz
2018. június 26. 12:47
Az első világháború négy éven át 25 másodpercenként oltott ki egy emberéletet. A végeláthatatlan öldöklésben az egész világ kimerült, és úgy tűnt ez az időszak örökre véget vet majd minden további ellenségeskedésnek.
Korábban
Miért követte hát csupán 20 éves békeidőszak? Miért nem tartott tovább a béke, amelyért sok nemzet hatalmas árat fizetett? Miért zsarnokok irányították egész kontinensek sorsát? Mi okozta, hogy a nagy háborút túlélő világ példátlan gazdasági válságba roskadt? Miért emlékszünk az időszakra nosztalgikusan a dzsessz, a szesztilalom, a hangosfilm, a rádió és automobil koraként, holott valójában ez a szorongás kora volt?
Számtalan magyarázat látott már napvilágot a fenti kérdéseket illetően, egy azonban egészen biztos: az 1919-es versailles-i békeszerződés végzetes hiba volt, és alig két évtizeddel később újabb háborúhoz vezetett.
Az új világrend körvonalazása a békekonferencia dolga lett volna, melyet a történész, Zara Steiner nem véletlenül nevezett „térképtologató traccsparti”-nak. Talán, ha az újonnan megválasztott német kormány is részese lehetett volna a békefolyamatnak, minden másképp alakul, de a politikai tanácskozásokra nem hívták meg sem a központi hatalmak – és azok utódállamai -, sem az orosz polgárháborút megnyerő bolsevikok vezetőit. A vezető szerepet Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és mindenekelőtt az amerikai elnök, Woodrow Wilson játszotta.
1919-ben szimpátiatüntetések sora üdvözölte az elnököt. Az utca embere úgy érezte, egy újfajta világrend lehetősége nyílt meg e felemelő történelmi pillanatban. A rá következő erőszak ezt a reményt és derűlátást fojtotta meg.
Ugyanebben az évben jegyezte meg a brit miniszterelnök, David Lloyd George: „Amíg Amerika, Anglia és Franciaország összetart, meg tudjuk óvni a világot a széthullástól.” Elvben talán igaza volt Lloyd George-nak, de a három győztes hatalom érdemben nem tarthatott össze, és soha nem is tartott.
Wilson egyszerűen zöldfülű volt a nemzetközi tárgyalásokhoz, és a szövetségesek Versailles-ban dróton rángatták őt. Végül olyan dolgokba is belement, amilyenekbe egyáltalán nem akart. A béke, amely ebben az összefüggésben tökéletesen észszerűtlen megnevezés, 2 és fél millió négyzetkilométerrel toldotta meg a Brit Birodalmat, ennek negyedével a franciát. A Közép-Európa feldarabolásával létrehozott pufferzónát politikailag ingatag országok alkották: a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia, a megcsonkított Magyarország és Jugoszlávia. Helyzetük olyan volt, akár a dióé a diótörő két fogazott pofája közt.
S míg a franciák és a britek terjeszkedtek, a béketárgyalások nem kevés területtől és állampolgártól fosztották meg a vesztes országokat: a Magyar Királyság (Horvátországgal együtt vett) területének kétharmadát vesztette el, népességéből pedig több mint 13 millió főt. Ausztria a birodalmát. Bulgáriát is keményen megbüntették: a területe is kisebb lett, és a népessége is 1 millióval.
Ez a kis országokból felállított „egészségügyi kordon” spongyaként nyelte volna el a bolsevizmus kelet felől sugárzó ártalmát, nehogy az eszmei szennyezés elérje a Nyugatot. Lloyd George megfogalmazásában ez a stratégia „elejét veszi annak, hogy egy új háború bármely komolyabb oka megfoganjon”. Mint később kiderült, gondolata messze állt a valóságtól…
A két világháború közötti időszakot dolgozza fel a „Törékeny béke” című 8 részes sorozat, mely június 27-től minden hétköznap látható a Spektrum műsorán. Kiderül, hogy sokkal több van a háttérben, mint „Hitler felemelkedése”, és a második világháborúhoz vezető út ennél sokkal színesebb és változatosabb képet mutat valójában. A nagy gazdasági világválságtól a dzsessz koráig és a szovjet hatalom kialakulásáig, Gandhitól Picassóig és Cole Porterig a nézők megismerkedhetnek a háború kitörésében szerepet játszó kulcsfontosságú eseményekkel és személyekkel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap