Több rejtélyes trónkövetelő is keserítette a Könyves Kálmán utáni királyok életét
2020. december 5. 08:32 Kanyó Ferenc
Korábban
A bosszú lesújt
II. (Vak) Béla trónra lépésével a király más csoportra kezdett el támaszkodni, mint elődje. Közöttük is jelentős szerep jutott Belos bánnak, a király sógorának, valamint Ilonának, a király feleségének. Béla hatalmát természetesen a korábban Kálmán, majd István pártján lévő főurak veszélyeztették leginkább. Ezért 1131-ben országgyűlést hirdetett Aradra, ahol Ilona parancsára a jelenlévők rárontottak a király megvakításáért felelős főurakra, és közülük hatvannyolcat megöltek, a javaikat pedig elkobozták.
A Kálmán-párti előkelők sorai a következő évben még tovább ritkultak. 1132-ben Borisz, Kálmán törvénytelen fia külföldi csapatokkal támadt Magyarországra, és sokan csatlakoztak hozzá. A király pedig a döntő csata előtt újra gyűlést hirdetett, ahol feltette a kérdést, hogy vajon Borisz fattyú-e vagy Kálmán fia.
Azok, akik nem elég lelkesen bizonygatták Borisz törvénytelen származását, hasonló sorsban részesültek, mint az Aradon lemészároltak. A kiterjedt leszámolások mindenesetre meghozták az eredményüket: 1132. július 22-én a Sajó menti csatában II. Béla serege tönkreverte Boriszét.
A király uralmát ezt követően már nem fenyegette semmi, ám egy érdekes momentumot még meg kell említenünk. A XIV. századi krónikakompozíció ugyanis Béla tulajdonságai között kiemelte az alkoholizmust, amely miatt „Pócsot és Sault, e két szerzetest részegségében ellenségeik kezére juttatta, s ok nélkül megölték őket”. Rokay Péter történész azt vetette fel, hogy az itt szereplő Saul azonos lehet a már említett Árpád-házi herceggel. Ennek alapján Sault a legyőzése vagy félreállítása után uralkodásra alkalmatlanná tették, és egyházi kötelékbe szorították. (Ez egyébként a korszakban általános volt.)
Ezt az érvelést gyengíti, hogy valóban tudunk egy fontos szerepet betöltő Saul nevű egyházi személyről, ám ő dömösi prépost volt. Nehezen elképzelhető, hogy II. Béla pont az apja által alapított prépostság élére helyezte volna egykori riválisát, kiváltságos helyzetet biztosítva ezzel a számára.
Bármi történt is Saullal, a Sajó menti csatát követően II. Béla uralkodását már nem fenyegette semmi, sőt Borisz egyre gyengülő próbálkozásait leszámítva a király fiának, II. Gézának is stabil maradt a helyzete.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap