Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét
2016. november 18. 16:20
Korábban
Virágzó tudomány
A sötét középkorral kapcsolatos egyik legnépszerűbb mítosz, hogy az egyház akadályozta a természettudósok munkáját, és a boncoláshoz hasonló eljárások tiltásával megakasztotta a tudományos fejlődést. Bár a fejlődés Nyugat-Európában valóban lassú volt, ám egyenletes, és megalapozta a későbbi századok tudományos eredményeit.
Ráadásul ugyanebben az időszakban az elsősorban görög, valamint egyéb ókori művekre alapozó iszlám tudományos világ a virágkorát élte. Európa a 8-9. században élt, arabul alkotó perzsa tudós, Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi műveinek köszönhetően ismerte meg az algebrát, többek között az első- és másodfokú egyenlet fogalmát. Az algoritmus szó a tudós nevének latin változatából ered.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap