Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét

Virágzó tudomány

A sötét középkorral kapcsolatos egyik legnépszerűbb mítosz, hogy az egyház akadályozta a természettudósok munkáját, és a boncoláshoz hasonló eljárások tiltásával megakasztotta a tudományos fejlődést. Bár a fejlődés Nyugat-Európában valóban lassú volt, ám egyenletes, és megalapozta a későbbi századok tudományos eredményeit. 

Ráadásul ugyanebben az időszakban az elsősorban görög, valamint egyéb ókori művekre alapozó iszlám tudományos világ a virágkorát élte. Európa a 8-9. században élt, arabul alkotó perzsa tudós, Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi műveinek köszönhetően ismerte meg az algebrát, többek között az első- és másodfokú egyenlet fogalmát. Az algoritmus szó a tudós nevének latin változatából ered.

1. Elfogultság az ókori Róma iránt
2. „Imádkozzál és dolgozzál”
3. Mezőgazdasági robbanás
4. Virágzó tudomány
5. A karoling reneszánsz

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn
• Golda Meir békében és háborúban
• Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt
• Még nem beszélte a nyelvet, de filmszerződést kapott Amerikában Anita Ekberg 
• Jelentős embermentő tevékenységet folytatott a II. világháború alatt Nemes Nagy Ágnes
• Háború a diáklányok szemszögéből
• Iróniával és humorral mutatta be korának társadalmi ellentmondásait Jane Austen
• Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
• Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén