„Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az Önök fejét” – Guillotin korteskedése a nyaktiló mellett
2022. március 26. 13:40 MTI
208 éve, 1814. március 26-án halt meg Joseph-Ignace Guillotin francia orvos, akiről elnevezték a francia forradalom alatt hírhedtté vált kivégzőeszközt, a nyaktilót. Guillotin a francia forradalom idején, 1789. december 1-jén javasolta a francia nemzetgyűlésben a nyaktiló alkalmazását, mert úgy vélte, hogy így fájdalommentesen lehet kivégezni az elítélteket.
![guillotine](/ih0Ax/article/main/.630x1260/60212.jpg?lavid=402791)
A guillotine „demokratikussá” tette a terrort, származástól függetlenül mindenkire lecsapott – Marie Antoinette is így végezte
Korábban
Guillotin 1738. május 28-án született a Bordeaux közelében fekvő Saintes városkában. A bordeaux-i egyetemen tanult bölcsészetet, orvosi tanulmányait Párizsban és Reimsben végezte.
Szakmai körökben megbecsülésnek örvendett, nevét mégsem az orvosi-gyógyászati reformokról írott tanulmányai, hanem a híres kivégzőeszköz őrizte meg.
A közfelfogással ellentétben a gépezet feltalálása nem hozzá fűződik. Hasonló kivégzőeszközt már az ókori Perzsiában és Itáliában ismertek, több típusát használták meglehetős sikerrel Európában is.
A skótok büszkén állítják, hogy az ő Skót Szűz néven ismert nyaktilójuk volt az első ilyen szerkezet a világon, amivel 1581-ben James Douglas Morton skót régenst kivégezték.
Guillotin a francia forradalom idején, 1789. december 1-jén javasolta a francia nemzetgyűlésben a nyaktiló alkalmazását, mert úgy vélte, hogy így fájdalommentesen lehet kivégezni az elítélteket.
A hagyományos kivégzési módszerek ugyanis lassúak és fájdalmasak voltak, lefejezés esetén például a hóhér sok esetben csak második vagy harmadik sújtással tudta munkáját befejezni.
Beszédében lelkesen kiáltott fel: „Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az Önök fejét, és meg sem fogják érezni”. A derék doktort az emberiességi szempontoktól mellett az azonos bánásmód igénye is hajtotta, mert addig a szegényeket akasztották, a lefejezés pedig csak az előkelők kiváltsága volt.
Joseph-Ignace Guillotin
Javaslatát csak két és fél évvel később, 1792. március 25-én fogadták el, állítólag ebben szerepet játszott, hogy Charles-Henri Sanson, a párizsi főhóhér is jelezte: a halálraítéltek áradatával már nem tud mit kezdeni.
A nemzetgyűlés a megfelelő szerkezet kiválasztásával és elkészítésével Antoine Louis orvost, Tobias Schmidt német hangszerkészítőt és Sansont bízta meg, ők rövid szakmai mérlegelés után az Angliában használatos eszköz mellett döntöttek.
A nyaktilót eleinte az orvos nevéről Louisette-nek hívták, de a néphumor „nemzeti borotvának” is nevezte. A gyilkos gépezet első példánya április elejére készült el, és miután kielégítő eredménnyel próbálták ki állatokon és hullákon, a Greve téren állították fel.
Az első nyaktilóval történő kivégzést 1792. április 25-én hajtották végre, a zuhanó bárd alatt egy Pelletier nevű országúti rablógyilkos feje hullott a fűrészporos kosárba. A hírhedt szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket felül egy keresztgerenda tart össze.
A politikai karikatúrák is középpontba állították a „nemzeti borotvát”
A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és alá. Lent, a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.
1792 és 1795 között a becslések szerint 15 ezer embert fejeztek le így Franciaországban, nem véletlen, hogy a guillotine vált a forradalom jelképévé. A terror igazán demokratikus volt, a korábbi gyakorlattal ellentétben a nemeseket és a közrangú polgártársakat is ezzel az eszközzel végezték ki.
A sors fintora, hogy maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a saját nyakán tapasztalja meg az általa szorgalmazott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a rá kimondott halálos ítélet végrehajtásától.
Egy másik Guillotin nevű illetőt, egy lyoni doktort azonban valóban végeztek ki guillotine-nal, ez lehet annak a széles körben elterjedt hiedelemnek az alapja, hogy Guillotin a nyaktiló bárdja alatt lelte halálát.
A doktor családja később hivatalosan kérvényezte a hatóságoknál a szerkezet átnevezését, de azt a választ kapták, hogy ha a dolog zavarja őket, inkább ők változtassanak nevet.
Joseph-Ignace Guillotin a vérzivataros idők elmúltával az első francia orvosok egyikeként támogatta a himlőoltás bevezetését, és 1814. március 26-án hetvenöt éves korában, köztiszteletnek örvendő orvosként hunyt el Párizsban.
A guillotine Franciaországban 1981-ig volt hivatalos kivégzőeszköz, utoljára 1977-ben használták. A halálbüntetést, amelyet a francia törvények szerint a guillotine segítségével vagy agyonlövéssel hajthattak végre, 1981-ben törölték el.
A nyaktilót használták még Belgiumban, Görögországban, Svédországban és a náci Németországban. Az Egyesült Államokban is fontolgatták bevezetését, de a technikai újításokat kedvelő amerikaiak a tagállamok zömében inkább a villamosszék mellett döntöttek.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Magyarország a második világháborúban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/810.jpg)
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége tegnap
- Tiltakozása ellenére nevezték el George Everestről a Föld legmagasabb pontját tegnap
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca tegnap
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában 2024.07.03.