Piócagyűjtő, mumifikáló, előkóstoló – a történelem hét legrosszabb foglalkozása
2021. január 14. 10:15 Múlt-kor
Korábban
A feltámasztó
A kora újkorban anatómiát tanuló diákok, köztük a modern anatómia atyjaként számon tartott Vesalius egyik kedvelt foglalatossága volt a holttestek sírokból való kiemelése. Az 1800-as években viszont már külön embereknek, feltámasztóknak nevezett férfiaknak fizettek azért, hogy „friss” tetemeket szállítsanak az orvosjelölteknek.
E munka viszonylag jól jövedelmezett, egy fogsor például egy fontot (mai áron mintegy 18-20 ezer forintot) ért. A feltámasztók egy idő után speciális célszerszámokkal és meglepő ügyességgel dolgoztak.
Nagy-Britanniában az 1832-es törvény előtt az anatómiai intézmények legálisan csak a kivégzett bűnözők holttesteihez juthattak hozzá. Mivel évente átlagosan csupán 55 maradvány állt a rendelkezésükre, s legalább félezerre lett volna szükségük, megoldást kellett keresniük.
A holttestek eltulajdonításáért akkoriban csupán pénzbüntetést vagy néhány napos szabadságvesztést lehetett kapni, kivégzés vagy deportálás nem járt érte. Sőt, a hatóságok mindezt egyfajta szükséges rossznak tekintették, és gyakran szemet hunytak a vétség fölött.
A XIX. század elejére annyira elterjedtté vált a holttestlopás, hogy egy-egy rokon vagy ismerős sírját a temetés után napokig őrizték, mert nagy esély volt rá, hogy már másnapra „feltámad”. Több sírt egy ketrecre hajazó vasrekesszel láttak el, hogy megnehezítsék a tolvajok munkáját.
A feltámasztóknak egyébként nem volt olyan nehéz dolguk, ugyanis akkoriban nem helyezték túl mélyre a koporsókat, így a csendesebb faásót használva percek alatt végezhettek a testlopással.
E tolvajok azonban kínosan ügyeltek arra, hogy a holttest mellé helyezett ékszerek vagy ruhaneműk nehogy eltűnjenek, mert akkor már a vétség bűncselekménnyé súlyosbodott volna.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
