2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata

2024. október 15. 14:20 Pálosfalvi Tamás

„Szent háború” keresztények ellen

Az 1443. november 3-i győztes csatában a magyarok kezére került több oszmán főember is, miközben a keresztény veszteségek, ha hihetünk a győzelmi jelentéseknek, minimálisak voltak. Kedvezőtlen hír volt ugyanakkor, hogy a csata időpontjában Murád szultán az anatóliai csapatok egy részével már Edirnében volt, ahonnan teljes mozgósítást rendelt el, és szent háborút hirdetett.

A szultán Edirnéből Plovdivon keresztül Szófiáig nyomult, onnan azonban nem vonult tovább, hanem – a város felégetése után – visszafordult, és elrendelte a Balkán hágóinak lezárását.

Nagyon valószínű, hogy az Ibrahim bég ellen tavasz óta harcban álló, fáradt anatóliai sereg élén nem akart már nyílt csatában megütközni a támadókkal, azt gondolva – mint utóbb kiderült, helyesen –, hogy a beálló tél és a magyar sereg utánpótlási vonalainak megnyúlása önmagában is megoldja majd a problémát.

A szultán visszavonulása, úgy tűnik, a keresztény sereg vezetőit is váratlanul érte. Ništ elhagyva vonulásuk nagyon lelassult, a nehéz terep mellett azért is, mert nem volt egyetértés a további célokról.

Branković despota állítólag már ekkor visszafordulást javasolt, míg Hunyadi, Cesarini legátus támogatását élvezve, tovább akart nyomulni Szófia irányában.

Végül a vajda álláspontja győzött, és az – immár egységes – koalíciós sereg november végén elérte Szófiát. December 3-án Hunyadi innen értesítette az erdélyi szász városokat a szultán „meneküléséről”, és arról a szándékáról, hogy Murádot követve seregével „hat vagy nyolc napon belül” Edirnében lesz.

A vajda tervének megfelelően a keresztények folytatták útjukat Szófiából, de nem a legkézenfekvőbb római utat követve, a „Traianus Kapuja” néven ismert szoros irányában, hanem a hegyeken észak-déli irányban átvezető Zlatica szoros (a magyar forrásokban „Aranykapu”) felé.

Mire azonban elérték a szorost, az oszmánok járhatatlanná tették azt, és gyalogsággal meg is erősítették.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Branković György szerb despotaAz 1444-es várnai csataA várnai csataII. Murád szultánHunyadi János a várnai csatábanA magyar király hősies, de meggondolatlan lovasrohama katasztrófához vezetett
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár