Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
2024. október 15. 14:20 Pálosfalvi Tamás
Korábban
Kevesek szövetsége
Amikor a magyar sereg 1443. október derekán átlépte a Dunát, már világos volt, hogy semmiféle szövetséges hajóhad nem fogja lezárni a szorosokat, miután a pápa és Velence képtelen volt megállapodni a flotta finanszírozásáról. Murád pedig ekkorra már leverte Ibrahim bég felkelését, igaz, ennek híre akkor még aligha juthatott el Hunyadihoz.
A seregről, amely végül a vajda gyakorlati, és Ulászló király „hivatalos” vezetése alatt táborba szállt, igen keveset tudunk. A magját Hunyadi erdélyi és Erdély környéki (főképpen Temes megyei) familiárisai alkották, de az ország más részeiről is sokan csatlakoztak fizetés ellenében.
A létszámot növelték az Ulászló hívására Lengyelországból érkező csapatok, valamint a Magyarországon toborzott cseh zsoldosok.
A források szerint a sereg mintegy 600 „huszita módra” készített és fölszerelt szekeret vitt magával, melyek egy részét éppen Hunyadi kérésére építették az erdélyi szász városokban. A szekerekre kisebb kaliberű ágyúkat telepítettek, a hozzájuk szükséges puskaport (vagy annak egy részét) pedig Velence bocsátotta rendelkezésre.
A keresztény haderőt jelentősen gyarapította az országa elfoglalása óta magyarországi birtokain élő szerb despota, Branković György fegyveres ereje, aki a hadjárat finanszírozásából is kivette a részét. Mindent összevéve az összlétszám a szerbek csatlakozása után is csak kevéssel haladhatta meg a 15 ezer főt – bár ez a szám sem több óvatos becslésnél.
Branković György szerb despota
Miután átkelt a Dunán, a keresztény sereg néhány napig a Morava völgyében vonult dél felé, majd kettévált: a nagyobbik rész Hunyadi vezetésével átkelt a folyón, és az ellenség keresésére indult. Mivel az évnek ebben a szakában az oszmánok nem számoltak jelentősebb keresztény offenzívával, a balkáni török erőknek, ha nem is érte őket teljesen felkészületlenül a támadás, időre volt szükségük az ellenállás megszervezésére.
A ruméliai beglerbég, Kászim pasa – miután értesítette az Anatóliában tartózkodó Murád szultánt a helyzetről, – a lassú visszavonulás mellett döntött, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy időt nyerjen a csapatok összevonására. Hunyadi erői – amelyeket néhány napi járóföld távolságból követett a király a trénnel – akadály nélkül érték el Ništ, amelyet elfoglaltak és felégettek. (Oszmán forrás szerint viszont maga Kászim pasa rendelte el a város felgyújtását.)
Ništ elhagyva, november elején Hunyadi először ütközött ellenállásba: három kisebb oszmán sereget is megfutamított, amelyek célja talán az volt, hogy távolabb csalja a vajdát a király táborától, majd utóbbira támadjon.
Miután kémeitől értesült az oszmán hadmozdulatokról, Hunyadi visszafordult, és valahol Niš és Kruševac között megütközött a Kászim pasa vezette balkáni oszmán erőkkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap
