Nem betegségek, hanem balesetek végezhettek a Franklin-expedíció tagjaival
2016. szeptember 28. 08:21
Korábban
Vadászbalesetek?
A 170 évvel ezelőtti expedíció még számtalan titkot őriz, és elég sok a bizonytalanság. Például nem tudjuk, hogy pontosan miért is kellett elhagyniuk a hajókat 1848-ban, magyarázta Keith Millar, a legújabb kutatást vezető skót tudós. „Azt tudjuk, hogy mind egy szálig elhunytak, azonban első kézből nincsenek információink az 1848 tavaszát követő kritikus időszakról” – tette hozzá. A hivatalos hajónaplók mellett a hajóorvos által vezetett, 1845 és 1848 közötti feljegyzések is eltűntek, így a kutatócsapat tagjai kilenc másik, a Royal Navy kötelékébe tartozó, az elveszett felfedezők nyomába eredő, és ugyanolyan felszereltséggel ellátott hadihajó dokumentumait vizsgálta át a londoni levéltárakban.
A feljegyzésekben közel 1500 különböző egészségügyi problémát találtak, ám alaposan megvizsgálva ezeket a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy valóban sok tengerész szenvedett ólommérgezésben, valamint a C-vitaminhiány okozta skorbutban, azonban nem olyan mértékben, hogy veszélyeztethetné az éppen aktuális expedíciót. Millar szerint ha (külön kiemeli, hogy ha) a Franklin-misszió feltételei csak kicsit is hasonlítottak a többi megvizsgált hadihajó állapotaihoz, akkor ezek a betegségek önmagukban nem kényszeríthették térdre az expedíciót. „Nehéz lenne egy olyan egészségügyi helyzetet elképzelni, amely azt sugallja, hogy bölcsebb elhagyni a hajót” – tette hozzá.
Robert Park, a Waterlooi Egyetem kutatója, aki részt vett az Erebus 2014-es felfedezésében, egyetért a skót szakértők kutatási módszerével, azonban a megállapításokkal már nem. „Úgy vélem, hogy nem véletlenül hagyták ott a hajóikat, ennek okát mi még nem tudhatjuk, azonban a felvázolt, balesetes felvetésnek számomra nincs túlságosan sok értelme” – így Park. Szerinte az, hogy a három év során 24 ember (köztük 15 tiszt) hunyt el az expedíció kezdete óta a korabeli, sarkvidéki expedíciók halálozási rátájának megfelelő. „Nem tudok elképzelni olyan katasztrofális balesetet, amelyben ennyi tiszt elhunyt, ez csakis a betegségek rovására írható” – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy a most felfedezett HMS Terroron találnak majd egészségügyi feljegyzéseket, így közelebb kerülhetnek a több mint másfél évszázados rejtély megoldásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.