Nem betegségek, hanem balesetek végezhettek a Franklin-expedíció tagjaival
2016. szeptember 28. 08:21
Korábban
Vadászbalesetek?
A 170 évvel ezelőtti expedíció még számtalan titkot őriz, és elég sok a bizonytalanság. Például nem tudjuk, hogy pontosan miért is kellett elhagyniuk a hajókat 1848-ban, magyarázta Keith Millar, a legújabb kutatást vezető skót tudós. „Azt tudjuk, hogy mind egy szálig elhunytak, azonban első kézből nincsenek információink az 1848 tavaszát követő kritikus időszakról” – tette hozzá. A hivatalos hajónaplók mellett a hajóorvos által vezetett, 1845 és 1848 közötti feljegyzések is eltűntek, így a kutatócsapat tagjai kilenc másik, a Royal Navy kötelékébe tartozó, az elveszett felfedezők nyomába eredő, és ugyanolyan felszereltséggel ellátott hadihajó dokumentumait vizsgálta át a londoni levéltárakban.
A feljegyzésekben közel 1500 különböző egészségügyi problémát találtak, ám alaposan megvizsgálva ezeket a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy valóban sok tengerész szenvedett ólommérgezésben, valamint a C-vitaminhiány okozta skorbutban, azonban nem olyan mértékben, hogy veszélyeztethetné az éppen aktuális expedíciót. Millar szerint ha (külön kiemeli, hogy ha) a Franklin-misszió feltételei csak kicsit is hasonlítottak a többi megvizsgált hadihajó állapotaihoz, akkor ezek a betegségek önmagukban nem kényszeríthették térdre az expedíciót. „Nehéz lenne egy olyan egészségügyi helyzetet elképzelni, amely azt sugallja, hogy bölcsebb elhagyni a hajót” – tette hozzá.
Robert Park, a Waterlooi Egyetem kutatója, aki részt vett az Erebus 2014-es felfedezésében, egyetért a skót szakértők kutatási módszerével, azonban a megállapításokkal már nem. „Úgy vélem, hogy nem véletlenül hagyták ott a hajóikat, ennek okát mi még nem tudhatjuk, azonban a felvázolt, balesetes felvetésnek számomra nincs túlságosan sok értelme” – így Park. Szerinte az, hogy a három év során 24 ember (köztük 15 tiszt) hunyt el az expedíció kezdete óta a korabeli, sarkvidéki expedíciók halálozási rátájának megfelelő. „Nem tudok elképzelni olyan katasztrofális balesetet, amelyben ennyi tiszt elhunyt, ez csakis a betegségek rovására írható” – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy a most felfedezett HMS Terroron találnak majd egészségügyi feljegyzéseket, így közelebb kerülhetnek a több mint másfél évszázados rejtély megoldásához.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![nácik](/ih0Ax/label/.cut-640x400/206.jpg)
nácik
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Nem kegyelmeztek senkinek a német katonák a francia faluban
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- A Torontál című napilappal kezdődött meg a vajdasági magyar kiadványok digitalizálása 11:20
- Külföldön is sikert aratott Keleti Károly utolsó jelentős munkája 09:50
- A hírnév ellenére mindvégig szerény maradt Schlosser Imre, a sokszoros gólkirály 09:05
- Potsdamban döntöttek a világháború győztesei Európa további sorsáról tegnap
- Újabb járművekkel bővült a Közlekedési Múzeum gyűjteménye tegnap
- Első megjelenésekor nem keltett feltűnést Füst Milán legismertebb műve tegnap
- „Engem a zene a maga komplexitásában érdekel” – beszélgetés Várjon Dénes zongoraművésszel tegnap
- Még csak esélye sem volt Hongkong védőinek a japán invázióval szemben tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)