Múzeumhálózata tette halhatatlanná Peter Ludwigot
2024. július 9. 09:50 Múlt-kor
Korábban
Támogatók és ellenzők
A különc műgyűjtő már életében ellentmondásos figurának számított. Támogatói mind Picasso stílusa, mind a pop-art elfogadottá és értékessé tételét jelentős részben neki tulajdonítják, illetve kiemelik, hogy az elsők között tárta az NDK és más szocialista országok kortárs művészetét nyugati közönség elé.
Ellenzői mindezzel szemben a gátlástalan opportunistát látták benne, aki későbbi kölcsönök és támogatás ígéretével vette rá a múzeumokat, hogy kiállítsák gyűjteményének darabjait, ezzel is növelve értéküket, mesterségesen gyarapítva saját vagyonát, amelyet politikai haszonszerzésre fordított.
Ludwig legnagyobb botránya talán 1986-ban tört ki, amikor Arno Brekert, Hitler egykori kedvenc szobrászát kérte fel saját és felesége mellszobrának elkészítésére. A két szobrot aztán a kölni Ludwig Múzeum bejáratánál akarta kiállítani.
Ludwig a 20. század egyik legnagyobb szobrászaként vette védelmébe Brekert, és kijelentette, hogy nem minden, a nácik által támogatott művészet eredendően rossz. Az eset örökre megtépázta szakmai tekintélyét.
Habár Ludwig a legtöbbször (fizetetlen) szakértők tanácsaira hagyatkozott a műalkotások vásárlásakor, gyakran játszott szerepet személyes ízlése, illetve az aktuális divat is. Gyűjteményének számos tárgya bizonyult később nem különösebben értékesnek.
Peter Ludwig 1996. július 22-én hunyt el Aachenban hirtelen szívrohamban. A Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Sankt Aldegund falu templomában helyezték örök nyugalomra, mégpedig egy reneszánsz oltár alá, amelyet ő maga adományozott a templomnak „örökkölcsönbe”.
A magas, megnyerő modorú üzletember élvezte a szereplést, és tudta, hogy az általa létrehozott múzeumhálózat egyfajta halhatatlanságot biztosít majd neki.
Bizonyára sejthette azonban azt is, hogy egy olyan különös korszak képviselőjeként is számontartják majd, melyben a különc ízlésű, ám rendkívül tehetős műgyűjtőre több figyelem hárul, mint az alkotókra, akiknek műveit felvásárolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt tegnap
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat tegnap
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas tegnap
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet tegnap
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tegnap
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk tegnap
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója 2024.09.15.
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi 2024.09.15.