Mit használtak az emberek a toalettpapír előtt?
2018. november 5. 17:49 Múlt-kor
Napjainkban adottnak vesszük a megbízható toalettpapírt személyes tisztaságunk biztosításában, azonban a természetben nem fordul elő: az emberiség történelme folyamán nagyrészt mással kellett, hogy gondoskodjon higiéniájáról az illemhelyen.
Korábban
Valaki nem a jó végénél fogta meg
Az első, toalettpapírra hasonlító anyag használatáról szóló feljegyzés a Kr. u. 6. századi Kínából származik, ahol a társadalom tehetősebb tagjai papírcsomókkal tisztították meg hátsó fertályukat. Később, a Tang-dinasztia korában (618-907) egy közel-keleti diplomata így számolt be a kínaiakról: „Nem törődnek tisztaságukkal, és nem mossák magukat vízzel szükségleteik elvégzése után, hanem csupán megtörlik magukat papírral.” A Szung-dinasztia korában (960-1279) már uralkodói rendelet rögzítette, hogy a császár számára előkészített toalettpapír két láb széles és három láb hosszú kell, hogy legyen. Ez volt az első alkalom, hogy kimondottan az illemhelyen történő használatra készítettek papírt.
Az ókori Rómában közkedvelt nyilvános illemhelyeken úgynevezett tersoriumot, azaz botra tűzött szivacsot használtak. Ez közös használatú tárgy volt, amelyet erősen sós tengervízben vagy ecetben tartottak, amikor nem volt használatban. Az emberről emberre történő adogatás során előfordulhatott, hogy valaki nem a „jó” végén fogta meg az eszközt, ami vélhetően igen sok derültséghez vezetett – egyes esetekben azonban súlyos fertőzéshez, és akár halálhoz is. Seneca római történetíró beszámolt Kr. u. 64-ben egy germán gladiátorról, aki inkább egy tersorium segítségével követett el öngyilkosságot, semmint hogy a Colosseum borzalmaival nézzen szembe. A férfi a leírás szerint nyelőcsövébe nyomta a tersoriumot, és megfulladt.
Az ókori Görögországban is használtak hasonló eszközt, amelyet xüloszpongionnak hívtak. A görögök preferált higiéniai eszközei azonban úgy tűnik, a „pesszoi” (kavicsok) névvel illetett kisebb cserépdarabok voltak, amelyeket egy balról jobbra irányuló kaparó mozdulattal használtak, és egy ókori közmondás szerint három darab használata elegendő volt a tisztaság eléréséhez.
Habár az emberiség történelmének nagy részében a szabadban végezte el dolgát, többször előfordult, hogy egy adott kor privilegizáltabb rétegei vízöblítéses toalettekkel rendelkeztek. A világ legrégebbi ilyen berendezése Kréta szigetén, Knósszoszban található, amelynek minószi palotájában ma is megtekinthetők maradványai. A krétai uralkodók egy fa ülőkén helyezkedtek el az agyag csésze felett, amelynek tartalmát aztán vízzel öblítették ki egy kőből épült csatornarendszerbe.
A középkori Japánban már egy „csugi” nevű lapos fémrudat használtak, amely Kínában és Kelet-Ázsia más tájain is ismert volt. Az olcsó, tisztítható és újból használható eszköz hamar elterjedt a szigetországban is, legkorábbi ismert példányaik a Nara-korból (710-794) kerültek elő. A Közel-Keleten ugyanebben a korban – ahol tehették – folyóvizet használtak, amelyet bal kézzel irányítottak a megfelelő helyre, majd gondosan megmosták a kezet.
Európában a legelterjedtebb eszközök a rongyok voltak, amelyeket ki lehetett mosni és újra felhasználni. Ezek közül sok került elő különböző városok csatornarendszeréből, azonban nem tudni, eldobás előtt hány alkalommal használták őket. Az amerikai kontinensen a lecsupaszított kukoricacső volt a leggyakoribb – ez mindennapos előfordulása mellett azért is volt népszerű, mert meglepően puha és hajlékony.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap