„Mint Ön tudja, én nem szoktam absolute hiába utazni” – a megállíthatatlan Xántus János kalandjai

Amerika meghódítása

Az egyik legnagyobb néprajzkutatóként Kelet-Ázsia és Amerika ismeretlen és titokzatos világát hozta el Budapestre, ezzel nemcsak értékes gyűjteményt hozott létre, hanem megteremtette a néprajzi muzeológiát is. Akadémikus létére nem az az elefántcsonttoronyba zárkózó szobatudós típus volt.

Saját intuícióit követte, tudományos igényességgel és a köz javára akart cselekedni. Ő volt az első például, aki múzeumi sajtótájékoztatót tartott. Amikor nem utazott, akkor sem tétlenkedett, kezdeményezésére jött létre a budapesti Állatkert, amivel egy régi nagy álma valósult meg.

Xántus dunántúli ügyvédként kezdte pályafutását. Az 1848-as szabadságharcban honvédtisztként vett részt. Ennek leverése után, 1850-ben Anglián át az Egyesült Államokba emigrált. Itt sokféle munkát elvállalt, a kontinens igazán akkor vált az „ígéret földjévé” számára, amikor felfedezői- és gyűjtőszenvedélyének hódolhatott.

Első észak-amerikai gyűjtéseire a Kansas államban teljesített katonai szolgálata teremtett lehetőséget. 1856 derekán kapta meg első nagyobb, önálló feladatát: az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezését. Dél-Kaliforniában, Fort Tejonban 16 hónap alatt 24 ládányi anyagot gyűjtött össze, ezzel a vidéket Amerika egyik legjobban feltárt területévé tette.

Kapcsolatot épített ki több fontos tudományos intézménnyel, így a párizsi Tudományos Akadémiával, a British Museummal, a New-York-i Természettudományi Társulattal, a washingtoni Smithsonian Institutionnel.

A Magyar Nemzeti Múzeum Xántus jóvoltából több ezer példányt tartalmazó, rendkívül gazdag anyagot kapott Amerikából. Számszerűsítve 72 emlős, 1276 madár, 294 madártojás, 105 madárfészek, 116 hüllő, 3783 puhatestű, 24 sugárállat és 1608 rovar preparátumát tartalmazta a gyűjtemény. Ma már nem teljes a kollekció, a madárgyűjtemény teljes anyaga ugyanis 1956-ban megsemmisült.

Utazásairól naplót vezetett, rajzokat készített, amihez megvolt a kellő kézügyessége. 1858-ban a következőt írta erről: „Mint Ön tudja, én nem szoktam absolute hiába utazni. Életem 18-ik évétől rendes naplót vezetek, mely azonban nőttön nőtt tartalomban, s külföldön létem óta a tározókat fűzetek, s utóbb a füzeteket pukkadt kötetek váltották fel. Egy kissé rajzoló is lévén soha nem mulasztottam el érdekesebb helyeket és jeleneket craquirozni sem. S így jelenleg utazás jegyzeteim közel 100 írott kötetet foglalnak el, legalább 1000 rajzzal."

Az erős dokumentációs igényt nemcsak a tudományos követelményeknek való megfelelés táplálta, Xántus az egész országot meg szerette volna utaztatni: „Szeretném, ha az egész világ velem utazna s mindent látna, mit én látok” – írta 1857-ben, Philadelphiában kelt levelében.

1. Amerika meghódítása
2. A múzeummodernizáló Xantus
3. Humánetika és természetvédelem

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn
• Golda Meir békében és háborúban
• Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt
• Még nem beszélte a nyelvet, de filmszerződést kapott Amerikában Anita Ekberg 
• Jelentős embermentő tevékenységet folytatott a II. világháború alatt Nemes Nagy Ágnes
• Háború a diáklányok szemszögéből
• Iróniával és humorral mutatta be korának társadalmi ellentmondásait Jane Austen
• Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit
• Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén