Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
2019. október 22. 10:36 Múlt-kor
Korábban
Vérfarkasok és vámpírok
Akár szövetségesként, akár ellenségként, a farkasember és a vámpír gyakran szerepel együtt a rémisztő történetekben. Ez jobbára a modern kori horrortoposzokból építkező felállás, mivel a vámpír napjainkban elterjedt képe főként a kelet-európai, illetve balkáni hiedelemvilágból származik, amely nem játszott központi szerepet a középkor irodalmában. Mindazonáltal felfedezhető néhány esetben vámpírszerű lények társulása a vérfarkasokkal.
Az óskandináv sagákban többször feltűnik az úgynevezett draugr, egy élőhalott ember, amely vegyíti a vámpírok és farkasok tulajdonságait. Az egyik leghíresebb draugr, a Grettir sagájában feltűnő Glámr a leírás szerint „farkasszürke” hajjal rendelkezik.
E melléknevet az óskandináv irodalom sohasem használja valódi farkasokra, kizárólag farkasszerű tulajdonságokkal bíró emberekre.
Miután Glámr megátkozza Grettirt, utóbbin is kiütközik több halottakra, illetve farkasokra jellemző tulajdonság: folyamatosan gyengül és veszít képességeiből, az emberek közössége pedig törvényen kívülivé nyilvánítja, ami után „magányos farkasként” kénytelen élni hátralevő napjait.
Törvényen kívüliként bárki megölheti, így Grettir kénytelen elrejtőzni, valódi farkas módjára időről-időre lecsapni az emberek javaira.
Érdekes belegondolni abba, hogy míg a középkori szövegekben a vérfarkasok rendszerint arisztokraták – lovagok, hercegek vagy királyok –, általában nemes jellemmel, szimpatikus alakokként ábrázolva, a különféle élőholtak esetében nincs szó előkelő társadalmi státusról, és az esetek többségében az egyértelmű, megátalkodott gonosz megtestesítői. A vérfarkasok, illetve farkasemberek történetei ennél rendszerint mélyebb üzenettel bírnak, s rávilágítanak az emberi és állati jellem örökös küzdelmére lelkünk mélyén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.