Már 7000 évvel ezelőtt is együtt sörözhettek őseink
2021. december 22. 20:22 MTI
A társas, közösségi sörfogyasztás 7000 évvel ezelőtti nyomára bukkantak Izraelben, a Jordán folyó völgyében lévő Tel Tsaf nevű régészeti lelőhelyen – közölte a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden.
Korábban
Az izraeli régészek szerint ez a társasági alkoholfogyasztás első ismert előfordulása az ókori Közel-Keleten.
Véleményüket arra alapozzák, hogy alkohol előállítására használt gabonaszemek maradványait találták meg az ásatásokon.
A Haifai Egyetem régészei búza- és árpaszemekből származó keményítőmaradványokra bukkantak a Jordán-völgy középső részén, Tel Tsafban feltárt ősi kerámiaedényekben.
Mikroszkóp alatt megvizsgálták a gabonamaradványokat, s a keményítő erjedési folyamatának jeleire leltek bennük, amiből arra következtettek, hogy alkoholkészítésre használták azokat.
A Tel Tsaf dombon feltárt várost Kr.e. 5000 körül építették. Számos bizonyítékot találtak az ott élők hajdani jólétére, hiszen nagy mennyiségben kerültek elő mezőgazdasági termékek, különösen gabonafélék.
„El tudjuk képzelni, hogy a település közössége nagyszabású rendezvényeket tartott, amelyeken nagy mennyiségben fogyasztottak ételt és sört, és ezt nem csak kivételes alkalmakkor, ünnepségek idején tették” – vélekedett Dani Rosenberg, az egyetem professzora.
Egy 2014-es, szintén Rosenberg részvételével zajlott kutatásban a Kármel-hegyen, egy 14 000 évvel ezelőtt Natufi-korszakbeli temetkezési helyen is bizonyítékokat találtak a sörgyártásra, de ott valószínűleg a temetési rituálé részeként használták az italt.
Mindezeken a leleteken kívül kevés bizonyítéka van a térségben a bronzkor előtti sörfogyasztásnak. Tel Tsaf az egyetlen ismert lelőhely a rézkorból, amikor az apró közösségekben élő mezőgazdasági társadalmak a nagyobb városokat építő társadalmakká fejlődtek.
Vélhetően a Natufi-korszak óta folyamatos volt a sörgyártás és a sörfogyasztás, de a szerves vegyületek idővel lebomlanak, ezért erre nehéz bizonyítékot találni.
Az ókorban rituális és vallási célokra használták a sört. A Tel Tsaf dombon talált leletek a társasági italozás legkorábbi jelei a térségben, jóval az alkohol széles körű bronzkori (Kr.e. 3300 körül) elterjedése előttről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap