Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
2024. január 26. 09:05 Múlt-kor
Olaszországban az első világháborút követő gazdasági és politikai káosznak köszönhetően 1922-ben Benito Mussolini került hatalomra. Az olasz fasizmus atyja egyik kudarcból a másikba vezette az országot, mígnem 1945-ban egy milánói benzinkúton, fejjel lefelé felakasztva végezte. A bukás azonban korántsem volt törvényszerű. Hitler és Mussolini között nem mindig volt felhőtlen a viszony, és a fasiszta Olaszország előtt a '30-as évek közepétől kezdve egészen a '40-es évek elejéig számtalan lehetőség kínálkozott a náci Németország melletti elköteleződés elkerülésére. Az alábbiakban ezeket vesszük górcső alá, végül pedig feltesszük a kérdést: mi lett volna, ha a Duce az utolsó pillanatban mégis kihátrál a Führer mögül?
Korábban
A halva született paktum
Hitler és Mussolini viszonya a Führer hatalomra jutása előtt még merőben más képet mutatott, mint néhány évvel később. Bár a náci vezető nagyra becsülte Mussolinit, a Duce nem volt hajlandó találkozni az alacsony, furcsa bajuszt viselő férfival, amíg az kancellár nem lett.
Hitler hatalomra kerülésével a helyzet azonban megváltozott, és Németországra mint potenciális veszélyforrásra kezdtek tekinteni az európai hatalmak.
Az Olaszország nagyhatalmi státuszát mindenáron bizonyítani igyekvő Mussolini már 1933-ban tető alá hozta a négyhatalmi paktum néven ismert megállapodást, amelyben Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott további külpolitikája egyeztetéséről.
A paktumnak viszont alig volt hatása a nemzetközi folyamatok alakulására, a nagyhatalmak közötti feloldhatatlan ellentétek ugyanis lehetetlenné tették az eredményes együttműködést.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
III. Viktor Emánuel olasz király, Mussolini és Hitler egy hadgyakorlatot figyelnek Olaszországban, 1938.
Olaszország és Németország érdekei elsősorban a Duna-menti területek feletti befolyás kérdésében ütköztek egymással. Hitler törekedett ausztriai pozíciójának megerősítésére, és támogatta az osztrák nácikat az 1934. júliusi – sikertelen – puccskísérletben.
A felháborodott Mussolini válaszul két hadosztályt is áthelyeztetett az olasz–osztrák határra. Hitler ezt dühösen vette tudomásul, csakúgy mint Ausztria függetlenségének és a terület integritásának fontosságát hangsúlyozó olasz–francia–brit deklarációt.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2020/nyár](/ih0Ax/label/.cut-640x400/812.jpg)
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca 09:05
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap