Ma sem tudjuk, pontosan mi okozta a titokzatos minószi civilizáció pusztulását
2022. július 17. 09:02 Múlt-kor
Korábban
Esélyegyenlőség
Az avantgárd gazdaságirányítási módszereken, valamint a szeszélyes és újító megoldásokat alkalmazó építkezési technikákon túl a minósziak nagyon modern felfogásúak voltak. Knósszoszban és az egész szigeten a nők ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel bírtak, mint a férfiak, mind a házimunkák, mind az egyéb foglalkozások tekintetében.
A házasságban a feleség átörökíthette nevét és vagyonát gyermekeire, és még a szent barlangokban, hegyekben vagy a paloták termeiben zajló különféle vallási rítusok alkalmával is aktív szerepet tölthettek be. Nő volt továbbá a legnagyobb minószi istenség is: a Nagy Anya (Földanya).
Delfineket ábrázoló freskó az ún. királynéi fürdőből a knósszoszi palotában
A kígyók és termékenység istennőjét érzéki módon, a tipikus krétai viseletben ábrázolták: felkontyolt hajjal, gyöngysorokkal, hosszú, fodros szoknyával és nyitott mellényben, amely szabadon hagyta a melleket. Kezeiben, harcos tekintettel, két kígyót tartott, amelyeket a fejére helyezve egy, a termékenységet szimbolizáló galamb kísért.
„A krétai rítusokon erősen érződött az állat- és növényvilág befolyása” – állapítja meg Carinci. A szent állatok közül is a minósziak különösen tisztelték a természet teremtő erejének megtestesítőjét, a bikát. Ez az állat volt a főszereplője a knósszoszi palota központi udvarán zajló egyik epizódnak is: egy különös akrobatikus bikaviadalnak, amelyben egy fiatal férfinak kellett szembeszállnia egy megvadult bikával, puszta kézzel megállítania a szarvainál fogva és egy ugrással a hátán teremni.
A palota egy másik minószi szimbólum metszeteit is őrzi: a kétfejű fejszéét (görögül labrüsz, amelyből ered a labirintus szó, azaz a fejszék palotája), amely az isteni hatalmat jelképezte, és gyakran használták az áldozathozatalok alkalmával.
Ezen elemek közül egy sem hiányzik a Minótaurosz mítoszából, amelyet évszázadokkal később a görögök élénk fantáziája szült. A történetben szereplő labirintus, a félig ember, félig bika lakóhelye és börtöne éppen a knósszoszi palota szobáinak és folyosóinak kibogozhatatlan szövevényét juttatja eszünkbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap