Lenyűgöző képeken a Hoover-gát építése
2015. szeptember 14. 14:17
„A gát megalkotása a vakmerőség legjelentősebb tettei között említendő” – mondta egyszer Oskar J. W. Hansen norvégiai születésű amerikai szobrász a Hoover-gátról. A legnagyobb ember alkotta építmény megalkotása kisebbfajta építészeti csodának számított, hiszen a kor technikai színvonalához képest rekordidő (6 év) alatt elkészült. A gátba annyi betont építettek, amelyből egy New York-San Francisco kétsávos autópályát is el lehetett volna készíteni.
Korábban
A 20. század korai éveiben a gyors gazdasági és technikai fejlődés eredményeképpen az Egyesült Államok délnyugati részében egyre nagyobb igény lépett elő egy villamos áramot termelő, hatalmas komplexumra. Ráadásul a századfordulóra nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrofális árvizek okozta pusztításokat csak a Colorado folyó szabályozásával lehet elkerülni. 1922-ben a felmérések alapján az amerikai kormánynak a szakemberek azt ajánlották, hogy egy gát megépítésére a legalkalmasabb helyszín a Black Canyon. Korábban a Boulder Canyont nevezték meg, ám – mint kiderült – a helyszín teljességgel alkalmatlan az építkezésre, hiszen egy szeizmikus törésvonalon áll.
A kongresszus 1928-ban bólintott rá a tervekre, maga az építkezés pedig 1931-ben kezdődött meg. Ebben az időben a nagy gazdasági világválság már javában tombolt, így több ezer munkanélküli áramlott a helyszínre családostul, abban bizakodva, hogy ők lesznek majd a szerencsés kiválasztottak. Az elkeseredett tömegeket már az sem érdekelte, hogy a kanyonban a hőmérséklet sokszor a 45 Celsius-fokot is meghaladta. A gigaprojekt a csúcson 5251 embert foglalkoztatott.
Első lépésként elterelték a folyót az építkezési területről. A gát helyétől mintegy 4500 méterre a folyó mindkét oldalán egy-egy alagutat fúrtak a sziklába, hogy kifolyjon a kanyonból a vízfolyam, valamint egy kisebbfajta gátat emeltek az eredeti útjába. Amint a meder kiszáradt, a munka kezdetét vette. Több millió tonna laza üledéket, illetve sziklát bányásztak ki a kanyon falából, becslések szerint közel egymillió köbméter földet mozgattak meg. Érdekesség, hogy abban az időben a munkavédelem még igencsak gyerekcipőben járt, így a munkások, akik gyakorlatilag életveszélyben voltak a váratlanul leomló kisebb sziklagörgetegek miatt, kátrányba mártották a kalapjukat, amely megszáradva és megkeményedve viszonylagos védelmet jelentett számukra.
Az első betonelemek lefektetése 1933 júniusában vette kezdetét. A kémiai reakcióknak köszönhetően a beton megkötése nagy hőt generál. A mérnökök kiszámolták, hogyha az egész gátat egyetlen hatalmas betontömbből öntötték volna, a megkötés 125 év után fejeződött volna be teljesen, amit gyakorlatilag a gát meg sem érhetett volna, hiszen a hőtágulás miatti összehúzódás következtében szétmorzsolódott volna a beton. Hogy ezt elkerüljék, az egymásba illeszkedő, trapéz alakú betontömbökben 25 milliméter vastagságú csöveket helyeztek el, amelyekben a folyó hideg vizét cirkuláltatták.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
A betonnal kapcsolatos munkálatok 1935 májusára befejeződtek. Összesen 3,3 millió köbméternyi betont használtak fel, amelyből el lehetne készíteni a San Francisco és New York közti, kétsávos autópályát. (A két város 4600 kilométere fekszik egymástól.) Bár az csupán mítosz, hogy az építkezés közben elhunyt munkásokat befalazták a gát szerkezetébe, az tény, hogy a munkálatok 112 áldozatot követeltek. A legelső áldozat J. G. Tierney földmérő volt, aki még 1922. december 20-án fulladt bele a Coloradóba, miközben a jövőbeli gát megfelelő helyét kereste. Félelmetes, de a gát utolsó áldozata szinte napra pontosan 13 évvel később Tierney fia, Patrick volt.
1935. szeptember 30-án Roosevelt elnök ideiglenesen beszüntette a munkálatokat a hivatalos átadási ceremóniára. Egy évvel később a vízerőmű turbinái működésbe lépett, és árammal látta el Arizona, Nevada és Kalifornia városait. A nevét 1947-ben elnyert gát a legnagyobb ember alkotta építmény a világon (221 méter magas, 379 méter hosszú és – helyenként – 200 méter vastagságú), az általa keletkezett Mead-tó pedig az Egyesült Államok legnagyobb víztározója.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 4. A világgazdaság a 20. században (világgazdasági válság, európai integráció, globális világ ellentmondásai)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/766.jpg)
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap