Korántsem csak a romboláshoz értettek a Karthágó örökébe lépő vandálok
2020. november 23. 11:51 Múlt-kor
A vandalizmus szó a 18. század vége óta gyakorlatilag a rombolás szinonimája. A kifejezést Henri Grégoire abbé alkotta meg, aki a jakobinus terror időszakának egyházellenes lépéseit, a műemlékeket, könyvtárakat, templomokat és kolostorokat leromboló szélsőséges forradalmárok tetteit a vandálok tevékenységével hozta párhuzamba. A keleti germán népről a középkor századai során főként a katolikus egyháznak köszönhetően alakult ki rendkívül negatív kép, a valóság azonban nem ennyire sötét.
Korábban
A lóverseny szerelmesei
A vandálokat először az 1. században, idősebb Plinius Naturalis Historia című művében említik (bár sokan vitatják, hogy a Vandili elnevezés valóban őket takarná). Őshazájuk pontos helye nem tisztázott, de a legtöbb történész egyetért abban, hogy a két nagyobb egységre, az aszding és a sziling törzsre bomló keleti germán nép valószínűleg a Balti-tenger partvidékéről származott.
Mint Cassius Dio beszámol róla, a 2. század második felében, a markomann háborúk idején tűntek fel a Római Birodalom közép-európai határterületein. A Duna menti régióban letelepedő vandálok létszáma maximum 100 ezer főt tehetett ki.
A vandálok Valens császár uralma idején (364 – 378) vették fel a Krisztus isteni voltát, és ezzel a Szentháromságot tagadó arianizmust, amelyet fanatikus hittel gyakoroltak. Más vallásokat csak nehezen tűrtek meg, és felekezeti intoleranciájuk a későbbiekben komoly feszültségforrást jelentett.
Ariánus hitük ellenére – a többi germán törzshöz hasonlóan – a vandálok hétköznapjait is meghatározták a pogány kultúrára jellemző elemek. A becsületnek különös értéke volt körükben, így az eskü megszegése súlyos, Isten ellen való bűnnek számított. Bár legfontosabb erkölcsi alapelveiket véresen komolyan vették, a lazítást sem vetették meg.
Prokopiosz bizánci történetíró leírásából tudjuk, hogy a vandálok észak-afrikai királyságuk fennállásának évtizedei alatt szívesen vettek részt színházi előadásokon, szerették a táncot és a lóversenyt, de a költői ékesszólást sem vetették meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 18. Az ENSZ és az Európai Unió](/ih0Ax/label/.cut-640x400/779.jpg)
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap
- Több száz éves tartósított cseresznyére bukkantak George Washington egykori birtokán tegnap
- Eleinte nem aratott sikert a kritikusok körében a megzenésített Himnusz tegnap
- A bizonyítékok ellenére ma is sokan megkérdőjelezik King tiszteletes gyilkosának bűnösségét tegnap
- Kései polaroidokkal zárul az André Kertész 130 kiállítás a Robert Capa Központban tegnap
- Második otthonának tekintette Afrikát Az öreg halász és a tenger írója, Ernest Hemingway tegnap
- Sokáig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a roswelli UFO-észlelésnek tegnap
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau 2024.07.01.