Kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét
2017. szeptember 1. 08:38
Korábban
A csata, amely örökre megváltoztatta Angliát
Az előkelő és befolyásos családból származó Harold Godwinson Hitvalló Eduárd halálát követően került az angol trónra 1066 első napjaiban. A II. Harold néven uralkodó király azonban mindössze 10 hónapon keresztül viselhette a koronát. Országára két veszedelmes ellenség is szemet vetett, nevezetesen III. Harald norvég király és az akkor még csak Fattyú Vilmos néven ismert normandiai herceg.
A norvég királlyal (akinek seregében harcolt Harold öccse, Trostig is) az észak-angliai Stamford Bridge-i csatában szállt szembe és kemény küzdelemben döntő győzelmet aratott: III. Harald maga is ott veszett a csatatéren, amely így az utolsó Angliát érő viking invázió záróakkordja is volt egyben.
Harold ekkor dél felé fordította a csatában kimerült, de a győzelemtől fellelkesült seregét és erőltetett menetben indult az időközben Hastings városánál partraszálló normannok megállítására. Az angolszászok egy magaslaton foglalták el pozícióikat és pajzsfalat formáltak.
Amikor a csata elkezdődött, úgy tűnt, Harold Godwinsonnak sikerül a lehetetlen és a második hódítót is legyőzi. Katonái szilárdan állták Vilmos nehézlovasságának rohamait, sőt, egy alkalommal maga Vilmos is lezuhant a lováról és csak a szerencsének köszönhette életét. A támadók, látva erőfeszítéseik hasztalanságát, új taktikához folyamodtak. A normann lovasság menekülést színlelt, ezzel arra késztetve az angolszászokat, hogy adják fel fegyelmezett formációjukat, ezzel sebezhetővé téve őket.
A normann hadsereg a „menekülésből” aztán egyszer csak ismét támadásba váltott és lekaszabolták a meglepett angolokat. Harold – az utolsó angolszász király – szintén elesett a csata forgatagában, így a szigetország trónját Vilmos szerezte meg, aki korábbi nem túl hízelgő ragadványnevét a sokkal hangzatosabb „Hódítóra” cserélhette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap