Kik voltak a Szovjetunió elveszett kozmonautái?
2018. szeptember 21. 10:29 Paul Skates
Különösen népszerűek manapság azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon. Ám nem az amerikai űrprogram az egyetlen, amellyel kapcsolatban különféle bizarr elméletek fogalmazódnak meg. Riválisa, a szovjet űrkutatás, szinte tálcán kínálja azt a lehetőséget, hogy összeesküvés-elméletek alanyává váljon: históriáját rengeteg feldolgozatlan, helyenként zárt archívum, nyelvi akadályok és különös kiszivárgások jellemzik. Ahogy sokan hitelt adnak annak, hogy Neil Armstrong valójában nem is lépett a Holdra, úgy sokan hiszik azt, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó. Elveszett kozmonauták előzték meg őt, nekik azonban már nem volt alkalmuk erről beszámolni.
Korábban
1961. április 12-én startolt el Jurij Gagarin a bajkonuri űrrepülőtérről, majd 108 perccel később a terveknek megfelelően visszatért a Földre. A Vosztok–1 programot a Szovjetunió 1958-ban indította azzal a céllal, hogy a Földön az első ország legyen, amely embert juttat a világűrbe. A zseniális mérnöknek és szervezőnek bizonyuló Szergej Koroljov vezetésével a szovjet tudósok elkészítették a Vosztok űrhajót, amelyet először automatikus repülésekkel teszteltek, majd 1960. augusztus 19-én már két kutyát is felküldtek az űrbe.
Ezzel párhuzamosan megkezdődött az űrrepülésben résztvevő pilóták kiválasztása. A leendő űrhajósoknak kiváló mentális és fizikai állapotban kellett lenniük, hogy bírják a fellövés és az utazás jelentette kihívásokat. A több mint háromezer jelöltből végül húszan bizonyultak alkalmasnak, de a kört tovább szűkítették. A végül utazó űrhajósnak politikai szempontoknak is meg kellett felelnie: teljesen orosznak kellett lennie, valamint munkás- és parasztszülőkkel kellett rendelkeznie. Ezért is esett a választás Gagarinra, aki a világ első űrhajósa lett.
Nem ott, nem akkor, nem úgy
Azt nemigen vitatja senki, hogy Gagarin volt az első ember, aki túlélte az űrbe történő kilövést. Az összeesküvés-elméleteket vallók persze ezen az állításon is igyekeznek fogást találni. Az egyik sokszor idézett érv az, hogy a hivatalosan kiadott felvételeken Gagarin sisakjáról a CCCP felirat olykor „eltűnik”, tehát bizonyosan több felvételből vágták össze a képeket. Ráadásul a szovjetek ellentmondásos információkat közöltek a nyilvánossággal Gagarin földet éréséről. A ma már megismerhető belső jelentésekből egyértelmű, hogy az űrhajós a leszálláskor valójában katapultált, és nem kisétált a földet érő űrhajóból, ahogy az egyes híradásokban szerepelt.
Paul Skates teljes cikke a Múlt-kor történelmi magazin 2018. ősz számában olvasható
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap