Két, mára lakatlan sziget jelentette Velence védvonalát a pestissel szemben
2020. május 26. 18:59 Múlt-kor
Korábban
Füst, ecet és tömegsírok
A szigetek némi régészeti anyaggal is szolgálnak: A Vecchión több, a Nuovón viszonylag kevés eredeti épület maradt fenn. A feljegyzések szerint utóbbin inkább feltöltött raktárak voltak elhelyezve, valamint szállások is a kikötött hajók legénysége számára, mintegy száz szobával. A 16. századi történész Francesco Sansovino szerint az épületek „egy vár benyomását keltették”.
A Lazzaretto Nuovo legnagyobb raktára, a Tezon Grande, ma is áll. E hosszú, négyszögletű téglaépületnél annak idején fegyveres őrök dolgoztak, hogy a hajók rakománya minél gyorsabban bekerüljön – életüket kockáztatták a nagy eséllyel fertőzött hajók mellett a város biztonságáért.
A raktárakban aztán különféle gyógynövények füstjével, illetve sós vízzel tisztították meg az árut, az eljárás után pedig ecettel mostak kezet.
A velencei prevenciós rendszer működéséhez hivatalnokok százaira volt szükség. Ezt megelőzően minden, a betegekkel és betegségekkel kapcsolatos intézkedés az egyházra, illetve egyéb jótékony szervezetekre hárult.
A városállam példát mutatott abban, hogy állandó kormányzati felügyelet szükséges a járványok elharapódzásának megelőzéséhez. A velencei rendszer a kora újkorban is tovább működött – egészen Napóleon és csapatai 1797-es megérkezéséig.
Az állandó készenlét ellenére nehéznek bizonyult a lakosság folyamatos járványügyi felügyelete. „A pestis nem figyelmeztet előre, mely hajóval érkezik” – írta egy városi hivatalnok a 18. században.
A hatóságok a kora újkorban sem állíthattak meg minden egyes utazót, és nem vizsgálhatták át minden tömegrendezvény minden egyes résztvevőjét – ahogy ma sem lehetséges.
A szigorú szabályok ellenére időről időre elszabadult a pestis Velencében a középkor után is, az utolsó nagy járványok a 17. században sújtott le rá – 1630-ban mind Velence, mind Bologna lakosságának egyharmada veszett oda.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.