Hónap: június • Nap: 26
1312. június 26.
Károly Róbert megadományozza Rikolfot
Nem sokkal a rozgonyi csata után a magyar uralkodó gondoskodott azokról, akik hősiesen vették ki részüket a küzdelemből. Rikolf mestert Sáros ostromakor kőlövedékektől sebesüléseket szenvedett, és harcolt a rozgonyi csatában. Ezért a hűtlenektől elkobzott birtokokkal kárpótolta.
1541. június 26.
Megölik Francisco Pizarrot, Peru hódítóját
Törvénytelen gyermekként 1478-ban született Trijullóban. 1502-ben Hispaniola szigetére hajózott a gyarmat kormányzójával, 1510-ben csatlakozott Ojeda columbiai expedíciójához. Útitársai kemény, hallgatag, kevéssé becsvágyó embernek írták le. 1513-ban részt vett Balboa útján, jelen volt a Csendes-óceán felfedezésénél, majd 1519-23 közt Panama polgármestere lett, s vagyont is szerzett. 1524-ben Diego de Almagróval és a pap Hernando de Luquéval felfedező útra indult Dél-Amerika nyugati partjai mentén, s kemény próbákon mentek át. Második, 1526-28-as útjukon a mai Ecuadorig jutott az expedíció. Pizarro társaival ott maradt, Almagro pedig Panamába ment erősítésért, a kormányzó azonban visszarendelte őket. Pizarro ekkor kardjával vonalat húzott a földre, s felszólította társait: aki gazdagságra és dicsőségre vágyik, lépje azt át és tartson vele. A vonalat átlépő tizenhármak a déli 9. szélességig hajóztak, ahol megtudták, hogy a közelben nagy indián birodalom van, sok inka tárgyat is szereztek. Az új földet Perunak nevezték el, a szó a Virú folyó nevéből származik. A panamai kormányzó továbbra is ellenezte a vállalkozást, ezért Pizarro Spanyolországba hajózott, és Sevillában elnyerte V. Károly támogatását: nemesi címet kapott, s kinevezték Új-Kasztília kormányzójává. A tizenhármak is különféle jogokat és kiváltságokat kaptak az új gyarmaton. Ezután visszautazott Panamába, ahonnan 1531-ben négy testvérével, 180 emberrel és 37 lóval indult Peruba. Áprilisban tárgyalásokat kezdtek Atahualpa inka uralkodó követeivel, de a király - bár hajlandó volt találkozni velük - nem vette komolyan a kis csapatot. Pizarrót Atahualpa 3-4000, csak bottal felfegyverzett harcosa közt fogadta. A spanyol vezér Vicente de Valverde papot küldte hozzá, aki felszólította az inkát: legyen kereszténnyé, és ismerje el V. Károly uralmát. Atahualpa nemet mondott, s a földre dobta a Bibliát. Erre Pizarro támadást vezényelt, több ezer indiánt megöltek, s maga fogta el Atahualpát. A király váltságdíjul egy termet töltetett meg arannyal és ezüsttel, mégsem engedték szabadon, és 1533. augusztus 29-én kivégezték. Az indiánok visszavonultak, így Pizarro harc nélkül foglalta el Cuzcót, a székvárost, amelyet kiraboltak és rengeteg embert meggyilkoltak. Ezután Pizarro uralmának megszilárdításával s a maga és fivérei zsákmányának megőrzésével foglalkozott. Így szembekerült Almagróval, akit rávett, hogy hajózzon tovább dél felé, Chilébe. A vidék azonban igen szegény volt, s Almagro visszatért Peruba, ahol Hernando Pizarro elfogatta, majd kivégeztette. Pizarro az általa alapított Limában élt, ahol Almagro hívei és fia összeesküdtek ellene és végül meggyilkolták.
1599. június 26.
Mihály havasalföldi vajda hűséget fogad Báthory András fejedelemnek
1644. június 26.
Az erdélyi hadak Kemény János vezetésével Somosnál megverik az Eszterházy nádor vezette királyi sereget
1798. június 26.
I. Ferenc fellép az olvasókörök ellen
I. Ferenc rendelettel tiltja be az ún. olvasókörök működését. Az 1790-es évek első felében a nemesi-nemzeti mozgalom radikális politikai elveket valló, jozefinista nemesi és polgári értelmisége eszméik megvalósítása és önművelésük fejlesztése érdekében olvasóköröket, klubokat hoztak létre. A legjelentősebb a Berzeviczky Gergely kezdeményezésére 1792-ben létrejött Budai Olvasókör (Societas Eruditorum) volt. Alapítói között ott találjuk a későbbi magyar jakobinus mozgalom jeles személyiségeit: Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Verseghy Ferencet, Pest és Buda értelmiségének `krémjét`: egyetemi tanárokat, helytartótanácsi és kamarai tisztviselőket, ügyvédeket, költőket és írókat, valamint egyetemi hallgatókat. `A francia mérget terjesztő` kőszegi olvasókört a világi tagok (ügyvéd, bírák, patikus) mellett a piarista gimnázium igazgatója is látogatta. Kassán pedig az akadémia tanárain kívül orvosok, ügyvédek és néha a megyei nemesség képviselői, valamint kereskedők vettek részt az olvasóköri összejöveteleken, melyeken megvitatták a francia forradalom és az európai politika aktuális eseményeit, s amíg a cenzúra engedélyezte, járatták a külföldi lapokat, köztük a francia forradalmi Moniteurt, beszerezték a forradalmi röpiratokat, francia és angol filozófiai műveket, a jakobinus alkotmányt és egyéb, tiltott munkákat. Az olvasókörök így lettek - amint arról titkosrendőrségi jelentések tanúskodnak - a politikai szervezkedés központjai, ún. `klubok`.
1841. június 26.
Megjelenik Pesten Széchenyi István A Kelet népe című műve
Széchenyinek Kossuthtal szemben kezdettől meglevő ellenérzése a Pesti Hírlap megjelenése, első sikerei hatására határozott formát öltött. Fél évvel a lap indulása után könyvméretű röpiratával, a `Kelet népé`-vel indította el 1848-ig tartó szenvedélyes vitájukat. Úgy érezte, Kossuth `izgatása`, veszélyes demokrata szelleme kockára teszi a polgári reform jövőjét, amelyet ő a birodalomhoz fűződő kapocs bolygatása nélkül, a kormánnyal együttműködve, az arisztokrácia vezetésével képzelt el. Elismerve Kossuth szándékának tisztaságát, sőt elveik és céljaik alapvető azonosságát is, hibáztatja modorát és taktikáját, amely `sírba dönti a magyart`: a kiváltságosokat elriasztja a reform támogatásától, az ellenzéket megosztja, a népet lázadásra ingerli, végül az abszolutizmus visszatéréséhez vezet majd.
Szembenállásukat valójában lényeges tartalmi különbségek motiválták. Kossuth nélkülözhetetlennek tartotta a polgári nemzetállam megteremtéséhez a birodalomhoz fűződő kapcsolat és így Magyarország és a Habsburg-ház viszonyának újrarendezését (nem elszakítását), nemzetiségi politikája pedig a minél eredményesebb magyarosítás céljával osztozott a liberális nacionalizmus illúzióiban. Széchenyi ellenben az udvarhoz való viszony bolygatása helyett először a belső erősödésre, a gazdasági-társadalmi reformra kívánt összpontosítani (nem tagadva a birodalom és Magyarország közti feszültségek feloldásának szükségét). Nemzetiségi politikájában is a türelmességet hirdette.
1848. június 26.
V. Ferdinánd felhatalmazza István főherceg nádort s királyi helytartót a magyar országgyűlés által hozott törvények szentesítésére
A nádor nem élt ezzel a felhatalmazással, amely ellentétben állt az alkotmánnyal.
1849. június 26.
A miniszertanács elhatározza, hogy Komáromnál, a Haynau táborszernagy vezette császári főerőkkel szemben összpontosítja a magyar honvédsereg főerőit
1856. június 26.
Meghal Joseph Meyer német könyvkiadó
Gothában született 1796. május 9-én. 1826-ban szülővárosában feleségével együtt megalapította a Bibliográfiai Intézet kiadóvállalatot. Német nyelvterületen elsők között vezette be az előfizetéses rendszert a könyvkiadásban. Számos folyóiratot és nagyobb sorozatos művet adott ki. Ezek közül a nevezetesebbek a Meyers Universum, amely folyóirat több mint 10 nyelven jelent meg (köztük magyarul is), a német klasszikusok műveinek megjelentetése, biblia-kiadások és a Conversations-Lexikon (Meyers Lexikon). Halála után fia, később unokái vették át a kiadó irányítását.
1865. június 26.
Az uralkodó fölmenti hivatalából gróf Zichy Hermann magyar és gróf Nádasdy Ferenc erdélyi kancellárt
Utódjukul Mailáth Györgyöt magyar, Haller Ferenc grófot pedig erdélyi kancellárrá nevezi ki.
1866. június 26.
A háborúra való tekintettel Ferenc József elnapolja az országgyűlést
1867. június 26.
A balközép közreadott programjában magát a kormány lojális ellenzékének nevezi. Elkészül az országgyűlés albizottságának nemzetiségi törvényjavaslata
1869. június 26.
Táncsics Mihály az Általános Munkásegylet rendelkezésére bocsátja hetilapját, az Arany Trombitát
Sassy Árpád szerkesztő mellé munkásbizottságot delegálnak. Tagjai: Ihrlinger Antal, Kretovics József és Szmolényi Nándor. A lap hasábjain szocialista eszméket terjeszt.
1876. június 26.
Megszületett Ray Rezső Vilmos építész
Münchenben tanult, majd 1900-ban átvette apja, Ray Rezső Lajos építészeti irodáját. Keleties elemekkel vegyített szecessziós formaképzése a budafoki Törley-gyár, -kastély és -múzeum épületein tükröződik a leghatásosabban. Ő tervezte a kolozsvári postapalotát, Budapesten a Fiumei-úton a volt Kivándorlók házát és a józsefvárosi telefonközpont épületét. Ez utóbbi volt az első jelentős állami vasbeton-építkezés. A pesterzsébeti és örkényi református templomok is az ő munkái, stílusán a késői eklektika kiegyensúlyozatlansága érezhető. Budapesten hunyt el 1938. április 11-én.
1880. június 26.
Horvátországban megalakul a Független Nemzeti Párt (Obzor Párt)
A horvát - magyar viszony újjáalakítását kívánja a perszonális unió alapján, teljes politikai és pénzügyi önállósággal és felelős parlamenti kormánnyal.
1883. június 26.
Meghal Edward Sabine angol csillagász
Résztvevője volt egy Északi-sark expedíciónak, s útja során értékes mágneses és ingamegfigyeléseket tett. Járt Afrikában és Észak-Amerikában is. Nagyrészt az ő érdeme, hogy az angol gyarmatokon meteorológiai és földmágneses vizsgálatokra szolgáló megfigyelőállomások létesültek. Összefüggést fedezett fel a napfoltok periódusos változásai és a mágneses viharok között. East Sheen-ben halt meg.
1886. június 26.
A király szentesíti az 1886: XXI. törvénycikket, a második törvényhatósági törvényt
A választott tisztviselőkkel is rendelkezik a főispán, korlátozza a törvényhatóságok felirati jogát, lehetőséget ad a kormánynak a törvényhatósági határozatok megsemmisítésére.
1894. június 26.
A horvát Jogpárt új programot dolgoz ki
A Habsburg-monarchián belüli összhorvát államért száll síkra, amelybe a szlovéneket is szeretné bekapcsolni.
1898. június 26.
Megszületett Willy Messerschmitt német repülőgépgyáros
A bambergi borkereskedő család sarja Majna-Frankfurt-ban látta meg a napvilágot. Iskolás korában repülőgépmodelleket készített, kipróbálta a vitorlázó repülést, sőt készített is ilyen repülőgépeket. 1918 végén beiratkozott a müncheni műszaki főiskolára, s tanulmányait követően 1923-ban - a család anyagi segítségével - Bambergben megalapította saját üzemét, a róla elnevezett repülőgépgyárat. 1926-ban teljesen fém utasgépet (M18), 1934-ben könnyű szerkezetű túragépet (BF 108 `Taifun`) épített. Ugyanebben az évben kifejlesztette a Me 109-et, amely a második világháborúban a német légierő, a Luftwaffe standard vadászgépe volt. 1943-ban megépítette az A. M. Lipisch által kifejlesztett, 1000 km/óra sebességű rakétahajtású gépet (M 163), majd 1944-ben szériában a Me 262 sugárhajtású vadászgépet. 1930-tól tiszteletbeli professzorként adott elő a müncheni műszaki főiskolán. 1939-ben az általa konstruált Me 209-es gép óránkénti 755 kilométeres sebességgel gyorsasági világrekordot állított fel, amelyet azután harminc éven át őrzött. A második világháború után a győztesek leszerelték üzemeit, őt magát letartóztatták, s bíróság elé akarták állítani, mint a német háborús gazdálkodás kiemelkedő alakját. A per elmaradt, s 1948-tól ismét igénybe vették szolgálatait. Kezdetben saját tervezésű kész lakóházakat, varrógépeket és kisautókat gyártott augsburgi üzemében, majd 1952- től Spanyolországban, 1955-től pedig már otthon is repülőgépeket. 1968 júniusában fuzionált az egykori munkatársa, Ludwig Bölkow által alapított csoporttal, s ezzel a Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH az NSZK legnagyobb repülőgépgyártó vállalata lett. Münchenben hunyt el 1978. szeptember 15-én.
1902. június 26.
A király szentesíti az 1902: XIV. törvénycikket
Kiegészítő rendelkezések a munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. törvénycikkhez.
1903. június 26.
Földrengés pusztít Egerben
1907. június 26.
Lemond gróf Pejacsevich Tivadar horvát bán
Utódául az uralkodó Rakodczay Sándort nevezi ki.
1913. június 26.
Megszületett G. Aggházy Mária művészettörténész
A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett művészettörténetből, történelemből, régészetből. 1938-tól a Szépművészeti Múzeum munkatársa volt. 1947-től 67-ig a könyvtár és egyéb segédgyűjtemények osztályát vezette. Később a múzeum régi szobor osztályának munkáját irányította. Tudományos munkássága a múzeumban őrzött kódexlapok miniatúráinak feldolgozása és az egykori régi magyar osztályon őrzött barokk szobrok vizsgálata volt. Neve számos tudományos szakpublikáció szerzőjeként is ismert. Ő írta például A zirci apátság templomépítkezései című értekezést. Régi magyarországi faszobrok című könyvét német és orosz nyelven is kiadták. Művészettörténeti munkásságának összefoglalását adta ki három kötetben 1958-ban A barokk szobrászat Magyarországon címmel. Budapesten hunyt el 1994. november 2-án.
1919. június 26.
Pozsonyban június 30-ig meghosszabbítják a magyar - csehszlovák ideiglenes fegyverszünetet
1920. június 26.
A kormányzó elfogadja a Simonyi-Semadam-kormány lemondását.
1924. június 26.
Megkezdik a népszövetségi kölcsön folyósítását
1924. június 26.
A romániai elemi oktatásról szóló törvény az ország nemzetiségek által lakott vidékeiből kultúrzónát alakít.
Külön tanügyi igazgatás alá helyezi, s `az idegen elemek által elnemzetlenítettek` oktatására jelentkező román tanítóknak jelentős kedvezményt biztosít.
1934. június 26.
Buchinger Manó a képviselőházban felolvassa a Magyar Szociáldemokrata Párt nyilatkozatát
Javasolja a kormánynak, őrizze meg az ország semlegességét, ne kösse politikáját se Rómához, se Berlinhez, se Bécshez; törekedjék a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok megszilárdítására.
1935. június 26.
Az országgyűlés 33-as bizottsága elfogadja a 48 órás munkahétről és a minimális munkabérek megállapításáról szóló rendeletet
1937. június 26.
Windsor hercege elveszi Franciaországban az egyszer már elvált amerikai asszonyt, Wallis Simpsont
1937. június 26.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt népünnepélyt tart Budapesten a hűvösvölgyi Nagyréten.
Támadó nyilas csapatok az egyik rendező gárdistát súlyosan megsebesítik; a rendőrség a támadókat előállítja.
1940. június 26.
Szovjetunió felszólítja Romániát, Besszarábia és Bukovina átadására
1941. június 26.
Kassát, Munkácsot és Rahót bombatámadás éri
Miután a II. világháborúban Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a magyar katonai vezetés egyre erősödő nyomást gyakorolt a kormányra, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László miniszterelnök már június 23-án elfogadtatta a diplomáciai viszony megszakítását. Hivatalosan a németek nem igényelték a magyar hadsereg háborús részvételét, és Horthy kormányzó és Bárdossy sem hajlott az önkéntes csatlakozásra. Kassa, Munkács és Rahó városát 1941. június 26-án, délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 középsúlyú bombával támadták meg. A légitámadásnak 32 halálos áldozata volt. A hadsereg hivatalos közlése szerint a bombázást szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta és Horthy még a kormány döntése előtt parancsot adott megtorló bombázásokra szovjet célpontok ellen. Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. Ezután a kormány kimondta a hadiállapotot. A döntést Bárdossy június 27-én jelentette be a képviselőházban - holott a hadüzenet a parlament joga volt. A támadás elkövetői azóta sem ismertek. Olyan vélemény is van, hogy esetleg német akció lehetett a román légierő bevonásával - a célból, hogy a magyar hadvezetőséget a Szovjetunió elleni támadásra bírják. Az eltelt évek során több tanulmány foglalkozott a kérdéssel, de azt egyértelműen megoldani nem tudták.
1943. június 26.
Meghal Karl Landsteiner orvos, patológus
Bécsben született 1868. június 14-én. Orvosi diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte meg 1891-ben. 1908-ban a patológia professzora lett szintén a Bécsi Egyetemen. 1916-ban megnősült. Az I. világháború után Hollandiába ment, majd 1922-ben csatlakozott a Rockefeller Intézet orvosi kutató részlegéhez New Yorkban. Ott is maradt 1939-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ez idő alatt amerikai állampolgár lett. Szívrohamban halt meg munka közben new york-i laboratóriumában. Kutatási során igazolta, hogy a gyermekbénulást kórokozó idézi elő. Tisztázta, hogy a különböző vércsoportú egyének vérének egymás vörösvértesteit kicsapó hatása nem betegség, hanem egyéb külső hatás következménye, és az emberek veleszületett állandó tulajdonsága. A Nobel-díjat 1930-ban kapta `az ember vércsoportjainak felfedezéséért`. Felfedezése óriási jelentőséggel bírt, mert korábban életveszélyes beavatkozás volt a vérátömlesztés. 1940-ben egyik felismerője volt az RH-faktornak is.
1946. június 26.
Törvényt hoznak a szénbányák államosításáról
A Függetlenségi Front programja eredetileg csak a szénvagyon államosítását tűzte ki. A Baloldali Blokk azonban már a magántulajdonban lévő üzemeket is államosítani kívánta. Az 1946:XIII. tc. most már a bányaüzemeket is állami tulajdonba vette. (Kivették az államosítások sorából a külföldi tulajdont, mivel mind az amerikaiak, mind a szovjetek tiltakoztak ezek kisajátítása ellen.) Az állami tulajdon így Magyarországon rendkívül megnőtt. A hozzávetőlegesen 50 ezer szénbányászati munkavállalóval az ország munkásságának így már 22%-a dolgozott állami üzemben. Az államosítás elvben, hasonlóan a földreformhoz, kártalanítást helyezett kilátásba, de ennek végrehajtására ebben az esetben sem került sor.
1951. június 26.
A német szövetségi kormány betiltja az FDJ-t, a kommunista párt ifjúsági szervezetét
1960. június 26.
Kikiáltják a Malgas Köztársaságot
Az Afrika délkeleti partjai közelében az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár a Föld egyik legkülönösebb szigete, egyedülálló, különös állatvilágával. Madagaszkár lakossága több hullámban érkezett Délkelet-Ázsiából, az afrikai partvidékről és az arab országokból. A sziget fekvése folytán jelentős szerepet töltött be az indiai-óceáni kereskedelemben, így felkeltette az egymással rivalizáló franciák és az angolok figyelmét is. (Érdekesség, hogy több törzs is királlyá (ampanszakabévá) választotta a francia szolgálatban odavetődött magyar Benyovszky Móricot, aki később ott is halt meg.) A szigetet a XVIII. század végén egyesítették a merinák, akik sokáig meg tudták őrizni függetlenségüket. A franciák végül 1895-re elfoglalták a szigetet, száműzték az uralkodót, Madagaszkár 1896-ra francia gyarmat lett. 1947-ben franciaellenes lázadás tört ki, amelyet véres megtorlás követett, a politikai tevékenységet betiltották. Madagaszkár 1958-ban a Francia Közösségen belüli autonóm köztársaság lett, 1960. június 26-án pedig elnyerte függetlenségét Malgas Köztársaság néven. Az 1975. évi népszavazáson elfogadták a Malgas Szocialista Forradalom Chartáját, az állam hivatalos elnevezése ekkortól Madagaszkári Demokratikus Köztársaság. Az 1992-ben megszavazott alkotmány első cikkelye módosította az ország nevét Madagaszkári Köztársaságra.
1963. június 26.
John F. Kennedy kijelenti: Berlini vagyok
John F. Kennedy amerikai elnök németországi látogatása harmadik napján a Schönebergi városháza előtt beszédet mond, amelyben az Egyesült Államoknak a nyugati szövetségesekhez, kivált a Német Szövetségi Köztársasághoz való rendíthetetlen hűségét hangsúlyozza. Szónoklatát zárva németül ezt mondja: `Ich bin ein Berliner` (berlini vagyok). A beszéd után az elnök a Charly ellenőrzési pontnál megtekinti a berlini falat. Utána a szabadegyetem hallgatói előtt kijelenti, hogy változatlanul hisz Németország újraegyesítésében. Kennedy kijelentéseit az egész szövetségi köztársaságban lelkesen fogadják.