2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 01
50 találat
[1]

1273. október 1.

Habsburg Rudolf trónra kerül

A német fejedelmek Habsburg Rudolfot, egy svájci grófság urát választották meg királyuknak, mégpedig a koronára szintén igényt tartó cseh király ellenében. A Rudolf és Ottokár közötti harc kirobbanása tehát előre látható volt, a kimenetel kevésbé. Rudolf birodalmi hűbérként haladéktalanul magának követelte az egykori Babenberg-tartományok, valamint Karintia és Krajna feletti rendelkezés jogát. Csak hadjárattal tudta rákényszeríteni Ottokárt arra, hogy lemondjon e területekről. Végleges nyugalmat ez sem hozott, s két év múlva, a morvamezei Dürnkrut mellett került sor kettejük sorsdöntő összecsapására (1278. augusztus 26.). Az ütközetben Rudolf oldalán hadba szállt szövetségese, IV. László magyar király is. A csatát, melyben Ottokár halálát lelte, a magyar és a kun sereg döntötte el, véget vetve a Babenberg-örökségért évtizedekkel előbb megindult küzdelemnek. Néhány év múlva Rudolf fiainak adta át hűbérként az ausztriai és stájer hercegségeket, s ezzel új hatalmi tényező jelent meg Közép-Európában, a Habsburgok-dinasztiája.

[2]

1402. október 1.

Zsigmond visszavonja öt város árumegállító jogát

Zsigmond király visszavonja azt az intézkedését, amelyben Bártfa, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony és Sopron számára árumegállító jogot biztosított. Az árumegállító jog révén a városba érkező kereskedőket a polgárok megállíthatták, és portékájukat eladásra kellett bocsátaniuk. Kassa városa az erdélyi kereskedőket továbbra is feltartóztathatta, míg Pozsony a visszavonó rendeletet gyakorlatilag nem hajtotta végre.

[3]

1507. október 1.

Megszületett Johannes Sturm német humanista pedagógus

A schleideni születésű iskolaszervező 1537-ben a strassburgi gimnázium vezetője lett, amelyet szigorú osztályrendszer alapján 8, majd 10 osztályos iskolává szervezett. Az oktatásban a fő hangsúlyt a két klasszikus nyelv, a görög és a latin tanítására fektette. Pedagógiai nézetei szerint az iskola célja az ismeretszerzésen túl a szabatos előadásmód és jámborság kifejlesztése a tanulókban. Egész életében a népek és a felekezetek közötti barátság erősitésére törekedett. A strassburgi iskola az ő irányítása alatt a kor egyik leghíresebb tanintézményévé vált, és hatása egész Európára - így hazánkra is - kiterjedt.

[4]

1507. október 1.

Megszületett Giacomo Barozzi da Vignola építész

A barokk építészet egyik úttörője, a manierizmus jelentős mestere Vignola-ban látta meg a napvilágot. Tanulmányai és utazásai után 1550-ben Rómában telepedett le, s a Farnesek - köztük III. Pál pápa - szolgálatába állt. Egyik vezető építésze volt a Szent Péter-székesegyháznak, az ő tervei szerint készült a két oldalsó kupola. Korának legismertebb villaépítője volt, s több egyházi épületet is épített, amelyek közül igen jelentős a római Sant,Andrea in Via Flaminia templom. Életének fő műve az Il Gesú, a jezsuita rend főtemploma Rómában. A templom a kor egyik legszebb egyházi épülete, itt temették el a rend alapítóját, Loyolai Szent Ignácot. Kiemelkedő elméleti munkája a `Le Regole delli cinque ordini`, amely az alapvető építészeti tankönyvek közé tartozott századokig. Az Örök Városban halt meg 1573. július 7-én.

[5]

1579. október 1.

Az első jezsuita szerzetesek megérkeznek Kolozsvárra

[6]

1611. október 1.

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Beszterce- és Kőhalomszék kivételével az egész szászföldi papi jövedelmeinek háromnegyed részét a kincstárnak foglalja le

[7]

1690. október 1.

Köprülü Musztafa nagyvezér 40 ezer gyalogossal és 20 ezer lovassal körülzárja Belgrádot

[8]

1756. október 1.

II. Frigyes porosz király Lobositznál legyőzi a szászok segítségére vonuló osztrák és magyar sereget

[9]

1757. október 1.

Megindul az oktatás a bajai ginmáziumban

Az iskola a ferences kolostorban kezdte meg működését. A III. Béla Gimnázium mai épülete 1815-ben készült el, majd 1892-ben és 1931-ben bővítették. 1851. augusztus 2-án a városi tanács úgy döntött, hogy az iskolát főgimnáziummá fejleszti. A `Bajai Katolikus Főgimnázium` városi fenntartású, katolikus jellegű intézményként működött.

[10]

1791. október 1.

Összeül a francia törvényhozó gyűlés Párizsban

[11]

1826. október 1.

Megszületett Karl von Piloty német festő

A müncheni Akadémián tanult, 1874-től az Akadémiai igazgatója lett. 1852-ben Belgiumban, majd Franciaországban járt, ahol a történelmi festészetet tanulmányozta. Óriási befolyása volt a kor történeti festészetére. Számos magyar tanítványa közül a legerőteljesebben Benczúr Gyulára hatott. Pompás kosztümök, színpadias gesztusok, felfokozott pátosz, anyagszerű festésmód jellemzi óriási méretű, hatásos kompozícióit. Ambach-ban hunyt el 1886. július 21-én. `Neró Róma égését szemléli` című képe Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban látható.

[12]

1848. október 1.

Új tagjai lesznek az Országos Honvédelmi Bizottmánynak

A képviselőház Szemere Bertalant és Mészáros Lázárt az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választja.

[13]

1848. október 1.

Jellasics menekülni kezd Magyarországról

A báró az előző napi fegyverszünet feltételeit megszegve, elvonul Bécs felé.

[14]

1850. október 1.

Az Ausztria és Magyarország közötti közbülső vámvonalakat részlegesen felszámolják

[15]

1850. október 1.

Bevezetik a bélyegilletéket Magyarországon

Az illetéket az augusztus 2-i császári nyílt parancs értelmében vezetik be.

[16]

1857. október 1.

I. Ferenc József osztrák császár és II. Sándor orosz cár találkozik Weimarban

A tanácskozás nem hoz lényeges javulást a két országnak a krími háborúban megromlott viszonyában.

[17]

1867. október 1.

Megkezdi működését a Magyar Általános Hitelbank

[18]

1867. október 1.

Heves megye feliratot intéz a belügyminiszterhez

A felirat szerint a szeptember 14-i belügyminiszteri rendeletnek `foganatot nem szerezhet`.

[19]

1869. október 1.

Bevezetik a postai levelezőlapok használatát

Az Osztrák-Magyar Monarchiában-a világon elsőként-bevezetik a postai levelezőlapok használatát.

[20]

1880. október 1.

Új politikai napilap indul Kolozsvárott

Az Ellenzék című lap Bartha Miklós szerkesztésében jelenik meg.

[21]

1887. október 1.

Az állam megveszi a budapesti telefonhálózatot

A 854 előfizetővel rendelkező hálózatot a volt tulajdonos, Puskás Tivadar bérbe veszi.

[22]

1895. október 1.

Megindul Magyarországon a polgári anyakönyvezés

A rendszeres személyi adatnyilvántartás a római katolikusok 1563-ban zárult tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött. Ekkortól a római katolikus plébániák négyféle anyakönyvet vezettek: keresztelési, bérmálási, házassági és halotti matriculákat. Hasonló anyakönyvek vezetését hamarosan más egyházak is megkezdték. A legrégibb fennmaradt magyarországi anyakönyv a soproni evangélikus egyház (1624) és a kőszegi katolikus plébánia (1633) matriculája. A magyar Országgyűlésben elsőként 1890. november 18-án Irányi Dániel képviselő javasolta a szélesebb hatókörű egyházpolitikai reformok kidolgozását és végrehajtását. A Vatikán és a magyar katolikus egyházi vezetés azonban elutasító magatartást tanúsított az ügyben. XIII. Leó pápa azt az útmutatást adta, hogy az egyháznak tűrnie kell, ha bevezetik a polgári anyakönyvezést, de nem szabad azt jóváhagynia, noha annak megvalósítása, más európai államokhoz hasonlóan, nem fogja lényegesen gyengíteni a befolyását.

[23]

1898. október 1.

Átadják a forgalomnak az al-dunai Vaskapu-csatornát

[24]

1900. október 1.

Szlovák napilap indul Budapesten

A Slovensky Dennik (később Slovensky Tyzdennik) Milan Hodza szerkesztésében jelenik meg.

[25]

1908. október 1.

Ford bemutatja a T-modellt

1908. október elsején mutatja be Henry Ford amerikai autókonstruktőr a T-modellnek nevezett, négyütemű, 2,91 lökettérfogatú, 20 lóerő teljesítményű automobilt, melynek végsebessége 65 km/óra. Az alulkínálhatatlan 850 dolláros ár Ford autóját rendkívül kapóssá teszi (1927-ig 15 milliót gyárt belőle). Ford azt a vásárlóréteget célozza meg, mely nem az eleganciát, hanem a megbízhatóságot és a gazdaságosságot tartja a legfontosabbnak, amikor autót választ.

[26]

1914. október 1.

Új egyetemeken kezdődik meg a tanítás

A századfordulón két felsőoktatási intézménye volt az országnak: a budapesti és a kolozsvári egyetem. E kettő már nem volt képes kielégíteni a megnövekedett továbbtanulási igényeket. Számos vidéki város, köztük a Felvidéken Pozsony és Kassa, az Alföldön Debrecen, Szeged és Temesvár, a Dunántúlon pedig Győr és Pécs is szívesen látott volna a falai között új egyetemet.
Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk két új egyetem létesítéséről intézkedett. A választás végül Debrecenre és Pozsonyra esett.
Mindkét új intézményben csak hosszabb előkészületek után, 1914 őszén indult meg a tanítás. Trianon után, az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került.

[27]

1916. október 1.

Felemelik a cukor fogyasztói árát

Az áremelkedés mértéke 30-40 fillér.

[28]

1932. október 1.

Gömbös Gyula kormányt alakít

Gróf Károlyi Gyula lemondása után Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyulát bízta meg, hogy alakítson kormányt. Gömbös szakítani akart a konzervatív-liberális Bethlen-i rendszerrel, egy új Magyarországot kívánt felépíteni, nem pedig visszasírni a boldog békeidőket. A megalakuló új kormányban Gömbös a hadügyi tárcát is megtartotta. A pénzügyeket Imrédy Béla, a korszak legkiválóbb magyar bankszakembere intézte. A földművelésügyi tárca élén egy másik későbbi miniszterelnök, Kállay Miklós állt. A belügy továbbra is Bethlen és Horthy bizalmasáé, Keresztes-Fischer Ferencé volt. Az új kultuszminiszter a neves történész professzor, Hóman Bálint lett. Hamarosan pedig Kánya Kálmán állhatott a külügyek élére, aki a korszak legtehetségesebb magyar diplomatája volt. Még az államtitkári székekben is ültek olyanok, akik csak késobb jutottak a nagypolitika első vonalába (Darányi Kálmán). Gömbös fel akarta rázni a katonai vezetést, ezért megfiatalította tisztikart. Az új miniszterelnök programját az ún. 95 pontban fogalmazta meg. A reformok végül nagyon lassan haladtak, Gömbös fokozatosan háttérbe szorult, leváltását Horthy csak halálos betegségére tekintettel nem hajtotta végre.

[29]

1936. október 1.

Felszólal a Népszövetség genfi közgyűlésén Tánczos Gábor

Bejelenti, hogy Magyarország nem vesz részt a leszerelési konferencia munkálataiban.

[30]

1936. október 1.

Egyesítési tárgyalások kezdődnek Budapesten

Résztvevői: Keresztény Ellenzéki Párt, Legitimista Néppárt, Keresztény Gazdasági és Szociális Párt

[31]

1936. október 1.

A jugoszláv kormány javaslatot tesz a magyar kormánynak

Ha Magyarország véglegesnek ismeri el a jugoszláv határokat, kész Magyarországgal kiegyezni másik két szövetségese nélkül.

[32]

1936. október 1.

A Keresztény Községi Párt képviselői beszámoló gyűlést tartanak a pesti Vigadóban

Utána mintegy kétszázan a Népszava szerkesztősége elé vonulnak, és behatolnak a szerkesztőségbe; a székház védelmére kelő munkásokat a rendőrség gumibottal oszlatja szét; kilenc munkást előállítanak.

[33]

1937. október 1.

P. Badoglio tábornagy Budapestre érkezik

Az olasz hadsereg vezérkari főnöke hivatalos látogatásra jön Magyarországra.

[34]

1938. október 1.

A német csapatok megkezdik a Szudéta-vidék megszállását

[35]

1939. október 1.

A német haderő bevonul Varsóba

[36]

1941. október 1.

Először jelenik meg a Magyar Csillag folyóirat

A lap a Babits Mihály halálával megszűnt Nyugat örökébe lépett. Szerkesztője Illyés Gyula, társszerkesztője Schöpflin Aladár volt. A Nyugat nemzedékén kívül a folyóirathoz kapcsolódtak a legjobb népi írók is, így a Magyar Csillag az 1940-es évek elején nagy szerepet játszott az irodalomban, a magyar nép szellemi függetlenségének megőrzéséért vívott harcban a fasizálódással szemben. A lap 1944-ben, az ország német megszállásakor szűnt meg.

[37]

1944. október 1.

Tildy Zoltán a Magyar Front nevében memorandumot juttat el a kormányzóhoz

Követeli a háborúból való kilépést és az ellenzéki pártok bevonásával koalíciós kormány megalakítását.

[38]

1944. október 1.

A Faragho Gábor vezette küldöttség Moszkvába érkezik

Horthy Miklós kormányzó 1944. szeptember végén tanácsadói sürgetésére végre belátta, hogy nem kerülheti el a fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A kapcsolatfelvételre az is ösztönözte az államfőt, hogy közvetítőkön keresztül szeptember közepe táján levelet kapott a szlovákiai szovjet partizánbrigád politikai biztosától, Makarov alezredestől. Az ún. Makarov-levél kifejezetten Molotov külügyi népbiztostól kapott információkra hivatkozva kilátásba helyezte Magyarország teljes integritását, az erdélyi kérdésben ígéretet tett népszavazásra, s felvetette, hogy Moszkvába a kiküldendő magyar delegáció tárgyalni fog mindhárom szövetséges nagyhatalommal.
Horthy a fegyverszüneti bizottság vezetésével Faragho Gábor vezérezredest, a csendőrség országos főfelügyelőjét bízta meg.
A delegáció repülőgépe október 1-én érkezett meg Moszkvába. Molotov közölte, hogy Makarov alezredest és működését nem ismeri el. A külügyi népbiztos a moszkvai angol és amerikai nagykövetekkel való egyeztetés után október 8-án egy előzetes fegyverszüneti egyezmény szövegét adta át a magyar tárgyalófélnek. Ennek értelmében Magyarországnak ki kell ürítenie az 1937. december 31. után birtokba vett területeket, meg kell szakítania minden kapcsolatot Németországgal, amelynek azonnal hadat üzenni tartozik. A kormányzó október 11-én felhatalmazást adott az előzetes fegyverszüneti egyezmény aláírására, ami este 7 óra 57 perckor megtörtént. A fegyverszünet azonban az október 15-16-i események miatt nem lépett érvénybe. Faragho átadta a kormányzó Sztálinnak írt levelét, melyben Horthy minden felelősséget a németekre hárított.

[39]

1946. október 1.

Tizenkét halálos ítéletet hoznak a nürnbergi perben

A háborús főbűnösök felelősségre vonásával megbízott Nürnbergi Nemzetközi Törvényszék ítéletet hirdet: tizenkét embert halálra, hetet szabadságvesztésre ítélt, hármat pedig felmentett (1945. XI. 14.).
A hét megvádolt szervezetből négyet bűnösnek találnak: a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) politikai vezető testületét, a Titkos Államrendőrséget (Gestapo), az SS-t (Schutz-Staffel) és a Biztonsági Szolgálatot (SD). A birodalmi kabinet (Reichskabinet), a Vezérkar (Generalstab) és a Német Véderő Főparancsnoksága (Oberkommando der Wehrmacht) tagjait fölmentik. A 24 vádlottból kettő már korábban nem jött számításba a pernél. Robert Ley, a Német Munkafront (Deutsche Arbeitsfront) vezetője 1945. október 25-én öngyilkosságot követett el.
Rudolf Hess, 1940-ben történt Angliába szökéséig a "Führer helyettese", Walter Funk, a birodalmi gazdasági miniszter és Erich Raeder, a haditengerészet főparancsnoka életfogytiglani szabadságvesztést kap. Baldur von Schirach birodalmi ifjúsági vezetőt és Albert Speer birodalmi minisztert 20 évi börtönbüntetésre ítélik. Konstantin Freiherr von Neurath, aki 1932-től 1938-ig külügyminiszter, majd 1941-ig cseh és morva birodalmi helytartó volt, 15 évi fogházbüntetést kap. Karl Dönitz főtengernagyot, aki Adolf Hitler öngyilkossága után (1945. IV. 30.) a kapitulációig birodalmi elnök volt, tíz évre ítélik. Hjalmar Schlachtot, a birodalmi bank elnökét, korábbi birodalmi kancellárt és Hans Fritzchet, a birodalmi rádió vezetőjét felmentik. A "Nemzeti Törvényszék szabályzata", melyet az augusztus 8-án Londonban ülésező háborús bűnösök elleni bizottság fogadott el, képezi a vádak alapját. A következő vádpontokat tartalmazza: a béke elleni bűntett (egy támadó célú háború tervezése, előkészítése vagy végrehajtása és ezzel a nemzetközi szerződések megsértése); háborús bűntett; emberiség ellen elkövetett bűntett (faji, vallási és politikai okok miatt bárkinek az üldözése); békeellenes összeesküvés.

[40]

1947. október 1.

Az ENSZ elutasítja Magyarország felvételi kérelmét

[41]

1949. október 1.

Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot

Mao Ce-tung október 1-én, a pekingi Mennyei Béke kapujánál, kihirdeti a Kínai Népköztársaság megalakulását. Csang Kaj-sek, korábbi kínai államelnök és a Nemzeti Párt (Kuomintang) vezetője hadserege maradványával Tajvan szigetére menekül. Ezzel a Mao Ce-tung vezette kommunisták teljes győzelmével véget ér az 1946 júliusa óta a kommunisták és a nemzeti erők (Kuomintang) között dúló harc. A két párt már 1927 óta tartó összeütközése - ebben az évben, 1927-ben Csang Kaj-sek tábornok kommunisták ezreit gyilkoltatta meg, és Nankingban Kuomintang kormányzatot hozott létre - csak az 1937. évi japán megszállás idején szakadtak meg, mikor a szemben álló felek kényszerszövetséget kötöttek. Ugyanakkor mindkét párt külön szövetkezve és más frontokon harcolt a japánok ellen.
A kommunistáknak emellett 1945-ig sikerült Vörös Hadseregük létszámát állandóan növelni, emberanyagát kicserélni, újjászervezni, amihez megnyerték az elnyomott paraszti népesség nagy részét. Mikor 1945-ben a japánok kiűzése után a Kuomintanggal kötött kényszerszövetség ingataggá vált, a kommunisták további területre akarták kiterjeszteni hatalmukat.
1946 óta a kommunistákat a Szovjetunió támogatta. Csang Kaj-sek kormánya ezzel szemben Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól kapott segítséget.
1947 nyarán azonban Mandzsúriából a kommunisták támadásokat hajtottak végre és később gerillataktikájukkal állandóan új területeket foglaltak el. 1947 végén Washingtonban előre látták a Kuomintang-kormány bukását, mivel Csang Kaj-sek nem akarta korrupt és diktatórikus kormányát megreformálni, illetve nem hajlott arra, hogy a kommunistákkal együttműködve próbálja az országot a gazdasági válságból kivezetni.
Miután Csang Kaj-sek elitegységeit nyílt ütközetben legyőzték, a Vörös Hadsereg 1948 óta tovább nyomult előre. A kommunista csapatok két hónap alatt meghódították Kína északkeleti részét, és a Nemzeti Hadsereg több százezer katonája fogságba esett. Az 1948 novemberétől 1949 januárjáig tartó huajhaji csata azután teljes sikert hozott. A nemzeti Hadsereg 550 000 katonáját veszítette el. Ezzel megnyílt az út a kommunisták előtt Nanking - az akkori főváros - és Sanghaj felé. A Föld legnépesebb országa a Szovjetunióhoz kapcsolódott - eleinte -, és kialakította a Kreml falai között "a béketábor legyőzhetetlen" illuzórikus felfogását.

[42]

1960. október 1.

Nigéria független lesz

A nyugat-afrikai Nigéria már az időszámítás előtti második évezredben lakott volt. A portugálok által 1475-ben felfedezett tengerparti terület, a Rabszolgapart a rabszolga-kereskedelem központja lett. Az északi részen a hauszák 1804-ben alapították meg a Szokoto-államot, a délnyugati részen a jorubák évszázados államát a XIX. században afrikai törzsek verték szét. A terület a XIX. század közepétől fokozatosan a britek uralma alá került. 1900-ban létrehozták az Északi- és Dél-Nigériai protektorátust, amelyet 1914-ben egyesítettek, 1954-ben pedig etnikai elvek alapján államszövetséggé alakítottak át. Nigéria 1960. október 1-jén vált függetlenné, 1963. október 1-je óta az ország neve Nigériai Szövetségi Köztársaság, s a brit Nemzetközösség tagja. 1966-ban egy katonai államcsíny után a keleti területek megpróbáltak önállósulni, s 1967 májusában létrehozták a Biafrai Köztársaságot, amelyet a kormányerők szörnyű háborúban - a halottak száma több mint másfél millió volt - 1970-ben vertek le. 1979-ben visszatértek a polgári kormányzáshoz.

[43]

1961. október 1.

Szervezetet hoznak létre a fejlesztés segítésére

Dillon amerikai pénzügyminiszter terve szerint Párizsban megalakult az OECD (Organization of Economic Cooperation and Development). Tagjai az európai ipari államok, az USA, Kanada, Japán és Törökország.
Az OECD intézménye az OEEC utódja lett: ezt 1948-ban azzal a céllal hozták létre, hogy a fejlődő országokat segítsék. Az OEED tagjai lettek az OECD tagjaivá, valamint Kanada és az USA, mint teljes jogú tag (korábban úgynevezett társult tagi státuszuk volt). Az OECD politikáját egy olyan tanács határozta meg, amelybe az összes tagállam elküldte képviselőjét.

[44]

1965. október 1.

Megmentik az Abu Szimbel-i templomokat

1965. október 1-jén Egyiptomban megkezdték az Asszuáni-gát építése miatt veszélybe került Abu Szimbel-i templomok magasabbra helyezését. 1960. március 8-án tette közzé az UNESCO felhívását a világ valamennyi nemzete számára, hogy mentsék meg Núbia, az ókori Kús műemlékeit. Az Asszuánnál tervezett Nílus-gát elárasztással fenyegette a történelmi tartomány értékeit, s az egyiptomi és szudáni kormány kérésére 50 ország működött közre azok megmentésében, köztük Magyarország is. A leletmentés fejében öt ország, Német-, Spanyol-, Olaszország, Hollandia valamint az Egyesült Államok egy-egy komplett templomot kapott. Összesen 23 műemléket mentettek meg, ebből 14-et helyeztek át, több a karthumi múzeumba került. A legnagyobb feladat az Abu Szimbel-i templomok megmentése volt, amelyek Asszuántól 280 km-re délre, a Nílus nyugati partján találhatók, s i.e. 1260 körül épültek. A nagyobbik, II. Ramszesz temploma, a kisebbik pedig Nofertari királynő és Hathor istennő temploma volt, mindkettő a homokkő-sziklába vágva. 1813-ban Johann Ludwig Burckhardt fedezte fel őket, majd 1817-ben Giovanni Belzoni vizsgálta meg a műemlékeket. Ramszesz négy ülő szobra 20 méter magas (az egyik egy földrengés következtében erősen megrongálódott), a templom három terme összesen 56 méter mélyen nyúlik a sziklába, belső tere összesen 11 ezer köbméter. Itt további szobrok és festett reliefek ábrázolják a fáraó életét. A kisebbik templom hat álló szobra 10,5 méter magas, ezek II. Ramszeszt és Nofertarit ábrázolják. A több változat közül a svédek tervét fogadták el, a templomokat darabokra bontották, majd 64 méterrel magasabb helyen újra összeállították. A templomok felett 30-40 méteres sziklaréteg volt, először ezt kellett eltávolítani - fejtőkalapáccsal, robbantás nélkül, nehogy a műemlékek megsérüljenek. Ezután óvatosan, nehogy a homokkő eltörjön, szétfűrészelték a sziklát, a legnagyobb darab 30 tonna lehetett. 1965. október 1-jén mozdították el az első elemet, II. Ramszesz arcának 16 tonnás elemét. Öt éven át 900 ember, köztük 90 mérnök és technikus dolgozott a páratlan feladaton. Abu Szimbel rekonstrukciója 1968 szeptemberében fejeződött be. A költségek megközelítették a 42 millió dollárt. Az eredeti helyen a templom belsejében lévő szoborpárra, Amun-Rére és Ramszeszre október 20-án sütött a kelő nap sugara. Ennek tájolását is meg kellett oldani, ám ez nem sikerült tökéletesen, így most két nappal később, 22-én esik rájuk a fény. A mentési folyamat utolsó lépése az asszuáni Philae-sziget műemlékeinek áthelyezése volt, ezek 14 évig vízben álltak, majd 1980 márciusára kerültek új, magasabb helyükre, egy Agilkia nevű szigetre, olasz szakemberek közreműködésével. A régészeti feltárások során számos katonai erődöt és kereskedelmi központot is áthelyeztek.

[45]

1982. október 1.

Fordulat történik az NSZK-ban: kormányon az uniópártok

Helmut Schmidt (SDP) szövetségi kancellár elleni konstruktív bizalmatlansági szavazat után Helmut Kohlt (CDU) választják meg a szövetségi köztársaság kancellárjává. Kohl a CDU-CSU és az FDP részvételével koalíciós kormányt alakít, megígérve, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiírják a választásokat. 1983. március 6-án a választók megerősítik a cserét: az uniópártok a szavazatok 48,8 százalékát kapják, az FDP 7 százalékot. Első ízben jutnak be a Bundestagba a Zöldek. A kormány bukását a koalíciós partner, az FDP idézte elő.

[46]

1988. október 1.

Mihail Gorbacsovot, az SZKP főtitkárát a Legfelső Tanács államfővé választja, ezzel egy kézben lesz az ország állami és pártvezetése

[47]

1992. október 1.

Megindul a Duna-TV műholdas, magyar adása

Már 1989-90 fordulóján, a szomszédos országokban végbement fordulatokkal egy időben, a kormányzat, tárgyalásokat kezdett egy olyan műholdas tévéadás kialakításáról, amely a szomszédos államokban élő magyarság számára sugároz állandó adásokat. A határokon túli kisebbségek ügyét kormányzati propagandaként is kezelő kormánykoalíció jelentős anyagi áldozatokkal létrehozta a Duna-tévét. (Elnöke Sára Sándor.) A `csatorna` rövidesen a határokon túli magyarság első számú kulturális fórumává lett.

[48]

1992. október 1.

Meghal Pigler Andor művészettörténész

Budapesten született 1899. július 29-én. 1922-től dolgozott a Szépművészeti Múzeumban, 1956-64 között főigazgató volt. 1957-58-ban újjászervezte a múzeum Régi Képtárát. Művészettörténeti tanulmányaiban elsősorban az európai festészettel, és főként a barokk korral foglalkozott. A barokk festészet és irodalom összefüggéseinek világszerte egyik legismertebb kutatója volt. Írásai - főként ikonográfiai vonatkozású cikkei - külföldi szakfolyóiratokban is megjelentek. Kossuth-díjat 1955-ben, Széchenyi-díjat 1990-ben, míg a Herder-díjat 1991-ben kapta. A magyar fővárosban érte a halál.

[49]

1995. október 1.

Nagy-Britannia áttér a decimális mértékegységre

1995. október 1-jén megkezdődött az Európai Unió követelményeihez igazodó áttérés Nagy-Britanniában a decimális mértékegységre.
Október 1-jétől, az ún. Metrikus Naptól kezdve a fontot és az unciát fokozatosan felváltotta a kilogramm és a dekagramm, a gallont és a pintet pedig a liter, melyeket először csak a csomagolt árucikkeknél vezettek be. A régi mértékegységeket 2000-ig - bizonyos termékek esetében - párhuzamosan használhatták. (A hosszúságokat mérfölddel, yarddal, lábbal és hüvelykkel mérik továbbra is.) Az új mértékrendszerre történő áttérést a konzervatív hagyományokat túlságosan is tisztelő Angliában nem fogadta nagy lelkesedés, főleg, mivel annak elterjesztését Napóleon kezdte meg Európában. Az átállás, új mérlegek és pénztárgépek beszerzése komoly költséget jelentett, egy benzinkút átállítása pl. 8000 fontba került, amit egy falusi kút nehezen tudott kitermelni. A sajátos brit mértékrendszert 1215-ben királyi rendelettel alapozták meg. Miután 2000. január 1-jén végleg áttértek a méterrendszerre, a világon már csak az Egyesült Államok, Libéria és Mianmar nem alkalmazza ezt.

[50]

2002. október 1.

Kovács László külügyminiszter Brüsszelben részt vesz az EU-csatlakozási tárgyalások miniszteri fordulóján.

A tanácskozás során a dán külügyminiszter megerősíti, hogy az október 24-25-én esedékes brüsszeli EU-csúcson az unió meg fogja nevezni azokat a tagjelölteket, amelyek esélyesek a tárgyalások idei lezárására.

Bezár