Kegyetlen atrocitások, népirtás és menekülthullám kísérte India és Pakisztán függetlenné válását
2021. március 1. 18:10 Múlt-kor
Korábban
Egy angol ügyvéd tragédiája
Az erőszak tehát elharapódzott, és ebben a helyzetben különösen nagy felelősség hárult a végül India felosztása mellett döntő britekre. A brit kivonulás India utolsó alkirályáról, Viktória királynő unokájáról, Lord Mountbattenről elnevezett, 1947 júniusában nyilvánosságra hozott terv szerint, kapkodva ment végbe.
Az új határok meghúzását egy jó hírnévnek örvendő londoni ügyvédre bízták, aki azonban addig még egyszer sem járt Indiában. Sir Cyril Radcliffe 1947. június végén lett az Indo-Pakisztáni Határbizottság elnöke, és mindössze néhány hete maradt arra, hogy a megfelelő felkészülés után berajzolja a térképre a több tízmillió ember sorsáról döntő határvonalat.
A tervnek augusztus 15-ig el kellett készülnie. Tudta, bárhogy is dönt, a vérontás elkerülhetetlen.
Az általa meghúzott határvonalnak köszönhetően több mint ötmillió muszlim Pandzsáb indiai részén, ötmillió hindu és szikh pedig a tartomány pakisztáni oldalán ragadt. A határ gazdasági térségeket és falvakat vágott ketté, de akadt olyan ház is, amelynek egyik oldala Pakisztánhoz, a másik fele Indiához került.
Bár Nehru és Dzsinna korábban megígérte, hogy el fogja fogadni a Radcliffe által húzott határvonalat, az új térkép nyilvánosságra hozatala után azonnal megfogalmazták kifogásaikat. A lelkiismeretével viaskodó ügyvéd hazarepült, majd válaszul az őt ért támadásokra visszaküldte a fizetségként kapott kétezer fontot.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 5. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/767.jpg)
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap