Katonai támadás, éhség és infláció követte a legutóbbi görög „nem”-et
2015. július 15. 08:21 Csernus Szilveszter
Korábban
A német gőzhenger
Churchill nyomban fölajánlotta segítségét, de Metaxas elzárkózott attól, mondván, az esetleg német támadást provokálna ki. 1941. január 29-én azonban a tábornok meghalt, helyére György király Alexandrosz Koriziszt nevezte ki, aki már más politikát folytatott. A várva várt brit segítség megérkezett, de nem sokkal ezután a balkáni helyzet sem a görögöknek kedvezően alakult.
1941 márciusában puccs áldozatává vált az addig tengelybarát jugoszláv kormány, Bulgária Németország szövetségesévé vált és – akárcsak Magyarország és Románia – a német haderőnek is utat engedett, valamint Mussolini is az albániai támadás újraindítását adta parancsba. Ám az újabb olasz támadás is elakadt, így Mussolini ismét Hitler segítségére szorult. Németország pedig tanult az I. világháborúból és nem kívánt egy ellenséges „fészket” hátrahagyni a Balkánon.
Mint ismeretes a Führer elsősorban Görögország miatt fordult a Balkán felé, eleinte még Jugoszlávia részvételére is számított Makedóniáért cserébe, de végül a délszláv állam is célkeresztbe került. A Marita-tervnek megfelelően 1941. április 6-án indultak meg a harcedzett Wehrmacht- és SS-egységek Jugoszlávia és Görögország ellen, hogy újabb villámháborúval bővítsék a XX. század hadtörténelmét. Athén kikötőjét, Pireuszt már az első nap lebombázták, a Görögországot északkelet felől védő Metaxas-vonal pedig a brit alakulatok csatlakozása ellenére három nappal később összeomlott.
Április 18-án Korizisz miniszterelnök öngyilkosságot követett el, majd öt nappal később a magát fél éven át hősiesen tartó albániai front görög hadserege is megadta magát egy SS-hadosztály bekerítését követően. Április 27-én kitűzték a horogkeresztes német lobogót az Akropoliszra, május végére pedig az utolsó görög terület is a tengelyhatalmak fennhatósága alá került. A hónapok óta oroszlánként küzdő görögök a brit segítség ellenére sem bírták a német hadigépezettel kiegészített nyomást.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Görögországra vészterhes idők köszöntöttek. Gazdaságuk a világválság óta egyébként is németorientált volt már, de az okkupációt követően minden nyersanyag a megszállókat szolgálta ki. Már az 1941-1942-es télen százezren haltak éhhalált, a drachma pedig a történelem legnagyobb inflációinak egyikén ment keresztül. A vészkorszak 1944 őszén ért véget, amikor a német megszállók helyét a felszabadítóként üdvözölt brit alakulatok vették át.
Sokan tartják úgy, hogy a görög „Oxi” kulcsfontosságú volt a szövetséges győzelmet illetően, ugyanis (Jugoszláviával együtt) kritikus időkiesést okozott hetekkel a Szovjetunió elleni támadás megindítása előtt, így a világháború egésze szempontjából is nagy jelentőséget hordoz. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban mindössze három nem vallási ünnepet ülnek meg a görögök, melyek közül az egyik az olasz ultimátum elutasítása, a „Nagy Nem” napja (május elseje és az 1821-ben kezdődő függetlenségi háború kitörése mellett). Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az 1940-es „Oxi” egy ellenséges megszállásra adott válasz volt, míg a hetvenöt évvel későbbi egy pénzügyi-szociális belső népszavazás része. Hogy a kettő között milyen párhuzamot látnak a görögök és, hogy a 2015-ös „Oxi” mekkora mérföldkőnek minősül, a jövendő fogja a választ megadni.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![kommunizmus](/ih0Ax/label/.cut-640x400/9.jpg)
kommunizmus
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban
- Nem enyhítettek a munkások terhein, felkelés tört ki az NDK-ban
- A helybéli kommunisták nem támogatták Che Guevara szocialista forradalmát
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának
- Teljes hírzárlatot rendelt el a gyereknapi katasztrófa kapcsán Rákosi Mátyás
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap