Ennyit kér Athén Berlintől háborús jóvátétel címen
2015. április 7. 17:20
A görög kormány immáron "hivatalosan" is bejelentette igényét a második világháborús jóvátételre: Athén szerint Berlin összesen 279 milliárd euróval tartozik Görögországnak a német megszálló csapatok által elkövetett törvénytelenségek miatt.
A görög kormány a minap pontosította, hogy mekkora összeggel is tartozik Németország a második világháborúban a nácik által elkövetett bűnök miatt. Athén igencsak felsrófolta a cechet, miután 279 milliárd eurót követel a háborús jóvátétel ügyében évek óta hajthatatlan, állítása szerint azt már korábban megnyugtatóan rendezett német kormánytól.
A német jóvátétel ügye időről időre felröppen a görög médiában. A januári parlamenti választáson győztes Alekszisz Ciprasz vezette párt, a Sziriza képviselői az év elején még arról beszéltek, hogy Berlin nagyjából 162 milliárd euróval - azaz a 315 milliárd eurós, a GDP 175 százalékára rúgó görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel - tartozik Athénnak. Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből.
Ciprasz Angela Merkel német kancellárral folytatott berlini találkozója alkalmával ismét felmelegítette a jóvátétel ügyét, amelyet a görög törvényhozás is felkarolt. "Számításaink szerint a német háborús jóvátétel 278,7 milliárd euróra rúg" - jelentette ki Dmitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes a görög parlament államadósság-vizsgáló bizottságának ülésén, amelyen az is elhangzott, hogy az összeget az állami költségvetési hivatal számította ki.
Berlin 1960-ban 115 millió német márkát fizetett Görögországnak, ez azonban a töredéke a görögök által követelt jóvátételi összegnek. Athén ugyanis úgy látja, hogy az nem fedezi az infrastruktúrában okozott károkat, a háborús bűnök, illetve a görög nemzeti banktól kikényszerített hitelből eredő veszteségeket. Németország azonban azt állítja, a jóvátétel ügyét még 1990-ben, a német újraegyesítés előtt politikai és jogi értelemben is rendezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap