Kannibál szellemek és vérszomjas teremtmények: hét híres mitológiai szörny
2022. április 5. 14:25 Kulcsár Ádám
A kraken, a tengerészek réme
„A teremtmény természete, hogy embereket, hajókat, de még bálnákat és minden egyebet elnyeljen, amit csak elérhet” – mesélte tapasztalatait Örvar-Oddr, az izlandi hős a róla elnevezett, 13. századi sagában.
Az általa hafgufának (jelentése: tengeri homály) nevezett szörnyeteget a történet szerint egy alkalommal szigetnek nézte, és az kis híján lenyelte.
A már idősebb Plinius által is említett élőlény a legendák szerint Norvégia és Grönland partjainál él, és ott terrorizálja a tengerészeket és halászokat.
A 18. században Erik Pontoppidan, Bergen püspöke amellett kardoskodott, hogy a kraken korántsem volt mítosz. A norvég halászok szerinte számtalan alkalommal láttak már egy-egy példányt belőle, legtöbbször meleg nyári napokon.
Több forrás is azt állítja, hogy – az eleinte óriás rákként, majd polipként és tintahalként ábrázolt – élőlény általában a tengerfenéken tanyázik, ám olykor, hatalmas buborékok kíséretében felemelkedik a felszínre, és ilyenkor gyakorta nézik őt szigetnek.
Pontoppidan szerint egyébként a norvég halászok gyakran vállaltak kockázatot, és a kraken fölé hajóztak, ugyanis a menekülő halak miatt a fogás ott mindig bőséges volt.
A babonás tengerészek által terjesztett történetek szerint hatalmas karjaival a kraken a legnagyobb hadihajót is le tudta húzni a mélybe, azonban még ha békén is hagyta az emberek tengeri járműveit, óriási mérete akkora örvényt hozott létre újbóli elmerülésekor, hogy képes volt hajókat a tenger alá szippantani.
Pierre Dénys de Montfort francia malakológus például arról számolt be, hogy 1782-ben óriási polipok így tüntettek el egyetlen éjszaka alatt tíz hadihajót, amelyekről később persze kiderült, hogy Új-Fundlandnál egy hurrikán végzett velük.
A kraken mítosza valószínűleg hatalmas, akár 13-15 méter szélességű és 300 kilogrammos testtömeget is elérő tintahalak megfigyeléséből származik. A mitikus lény egy újabb példája lehet a valódi állatokról szóló túlzó történeteknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap