Hosszú hónapokon át nélkülöztek az osztrák-magyar északi-sarki expedíció tagjai
2017. június 13. 08:43 MTI
Száznegyvenöt éve, 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből az osztrák-magyar északi-sarki expedíció, amely felfedezte a Jeges-tengeren, az Északi-sarkhoz közel fekvő Ferenc József-földet.
Korábban
Az expedíciót jórészt gróf Johann Wilczek, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf költségén szervezték, de az Osztrák-Magyar Monarchia kormányának támogatását is sikerült hozzá megszerezni. Az út célja a Távol-Keletre vezető északkeleti átjáró felkutatása volt - azaz az Atlanti-óceánról Szibéria partjai mellett a Csendes-óceánra vezető és hajózható útvonalat kerestek. Az átjárót azonban az év legnagyobb részében jég borítja, és csak a múlt század közepétől használták rendszeresen kereskedelmi, katonai célokra.
Az expedíciót a közös hadsereg tisztjei irányították: a parancsnok Karl Weyprecht kapitány, helyettese, egyben a tudományos vezető Julius Payer főhadnagy volt. A 24 fős személyzet fele dalmát tengerész, a tisztek osztrákok voltak, egyetlen magyarként Kepes Gyula hajóorvos indult útnak, aki az élelmezésért és a vitaminellátásért is felelt.
A felfedezőket szállító hajó, a 220 bruttóregisztertonna vízkiszorítású, megerősített falú, háromárbocos, kisegítő gőzgéppel is ellátott Admiral Tegetthoff 1872. június 13-án futott ki Bréma kikötőjéből. A tervek szerint jutottak el Novaja Zemlja szigetig, de attól nem sokkal északra a hajó a jég fogságába került. A jégtáblák közé zárt Tegetthoff 372 napig sodródott észak felé, eközben a személyzet méréseket végzett, kutyaszánnal felderítő és vadászutakat tett. A nyomott hangulat csak akkor engedett fel, amikor 1873. augusztus 30-án az északi szélesség 80. foka közelében egy, a térképen addig nem jelölt szárazföldet pillantottak meg. A szigetcsoport partjainak közelébe csak két hónappal később jutottak el, és partra lépve uralkodójuk tiszteletére Ferenc József-földnek nevezték azt el.
A második sarkvidéki telet a sziget közelében töltötték, jobbára elejtett jegesmedvéket ettek, skorbut és egérinvázió gyötörte őket. A hajógépész később bele is halt a nélkülözésekbe. Az első kutyaszános csapat csak 1874 márciusában indulhatott az ismeretlen földre Payer vezetésével. Viszontagságos útjuk során a 82. fokig hatoltak északra, megállapítva, hogy a szigetek zöme 200-400 méter magas fennsík. Az expedíció kezdeményezői nevét megörökítendő a nyugati nagy szigetet Wilczekről, a keletit Zichyről nevezték el, hegyfok kapta Bécs és Pest (később Budapest) nevét.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
Mivel a hajóval már nem juthattak haza, 1874 májusának végén sorsára hagyták a Tegetthoffot, benne egyebek között Kepes állat- és növénygyűjteményével. A felszerelést, élelmet szánokra rakva a jégmezőn dél felé indultak, magukkal cipeltek három, sítalppal ellátott csónakot is. Három hónap küszködés után érték el a Novaja Zemljától északra húzódó nyílt tengert, és csónakba szállva a szigethez eveztek. Augusztus 24-én összetalálkoztak egy orosz bálnavadász hajóval, amely a norvégiai Vardö kikötőjébe vitte az elcsigázott embereket. Bécsbe hazatérve a felfedezőket hősként ünnepelték, Weyprecht és Payer kitüntetésben is részesült.
Az expedíció történetét Payer írta meg 1876-ban, Kepes doktor hazatérése után nem sokkal tartott előadást a Magyar Földrajzi Társaságban útjukról. A 191, csaknem állandóan jéggel borított szigetből álló, 16 191 négyzetkilométernyi terület nem lett Ausztria-Magyarország része. A Ferenc József-földet 1926-ban annektálta a Szovjetunió, ma Oroszországhoz tartozik. Itt működik a világ legészakibb meteorológiai állomása, és 2009 óta az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park része.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
![hadtörténet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/135.jpg)
hadtörténet
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Teljesen belerokkant a japán flotta a filippínó-tengeri csatába
- A harctéren remekül, a politikában viszont rosszul teljesített Zsukov marsall
- Több helyszínen várják a haditechnika iránt érdeklődőket a Múzeumok éjszakáján
- Hatalmas veszteségek árán sem tudta megnyerni utolsó hadjáratát Napóleon
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja
- Élete végéig a szellemi függetlenségre törekedett Rotterdami Erasmus 20:20
- Egészségi állapota miatt hagyott fel a szobrászkodással Amedeo Modigliani 18:05
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg 16:05
- Megváltozott néven működik tovább a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes 15:05
- Tovább bővült a Magyar Zene Házának tehetséggondozó programja 13:20
- Negyven tonna aranyat és ezüstöt rejtett az elsüllyedt spanyol hajó roncsa 09:05
- Metaélmény és kapitális bukások a Kudarc Múzeumában 08:50
- Zenésznemzedékek sorát inspirálta George Gershwin egyedi stílusa tegnap