Horror vacui – miért irtóztak a térképészek évszázadokon keresztül az üres terektől?
2017. november 21. 13:49
Ha egy 16–17. századi térképre pillantunk, akkor az első dolog, ami feltűnik, hogy egy nagyon zsúfolt képet látunk. A tengerek hemzsegnek a szörnyetegektől, a szárazföldet különféle szövegek árasztják el és a legváratlanabb helyeken bukkanhat fel egy-egy iránytű vagy csillagtérkép, de akár Kolumbusz Kristóf alakja is. A kora újkori térképkészítők valóssággal rettegtek a gondolattól, hogy bármit is üresen hagyjanak alkotásukon. Ma viszont már csak találgatni tudunk, hogy mi is állt ennek hátterében.
Korábban
A 16. században élt német kartográfus, Caspar Voper 1558-ban adta ki térképét az akkor ismert világról. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy első pillantásra megállapítsuk, hogy a térképen számtalan, finoman szólva is oda nem illő rajz látható. Az Indiai-óceán közepén egy óriási kardhal éppen egy hajó felé száguld, máshol egy rozmárszerű teremtmény emelkedik ki a habokból, sőt, még egy koronát viselő figura is feltűnik, amint kezében zászlóval egy disznófejű tengeri szörny hátán hasít a hullámok között. A különös lények között pedig apró betűkkel megtöltött szövegdobozokat láthatunk.
A térképrészleten tulajdonképpen csak három tényleges földrajzi képződményt fedezhetünk fel, három apró szigetcsoport formájában. (Igaz, ezek közül mindössze egy létezik a valóságban is.) A mai szemmel már kétségtelenül furcsán ható díszítőelemek térképre helyezésében az úgynevezett horror vacui jelenségét figyelhetjük meg. Ezt a kifejezést leginkább úgy fordíthatjuk magyarra, mint az „irtózást az űrtől” és a művészettörténészek arra az eljárásra használják, amikor az alkotók a kép minden üres részét igyekeznek valamilyen ornamentális dísszel, vagy éppen a térképkészítés esetében, különféle fantáziaelemekkel befedni.
A horror vacui a 16–17. századi alkotásokon tűnik fel a legerőteljesebben. Évszázadok távlatából azonban sajnos már nem látunk bele a korabeli térképészek gondolataiba, így több elmélet is született arra vonatkozóan, hogy mi is motiválhatta ezt a mindent kitölteni vágyó technikát.
Elképzelhető, hogy a nagy földrajzi felfedezések korának térképkészítői ezzel igyekeztek elfedni ismereteik hiányosságát. Ha például a holland Pieter van den Keere 1611-es világtérképén Észak-Amerikára pillantunk, akkor azonnal egyértelművé válik, hogy bár a kontinens partvonalát már meglehetősen pontosan ismerték a korban, a szárazföld legnagyobb része azonban még felfedezésre várt. Van den Keere ezt azzal palástolta, hogy az egyes helyek neveivel teleírta a partmenti területeket, ezzel csökkentve a még felderítendő területek méretét. A kontinens teljesen üres belsejébe pedig egy hatalmas, ovális pajzsdíszt rajzolt, amelyet aligátorok vesznek körbe, míg tetején Amerika három nagy felfedezője, Kolumbusz Kristóf, Magellán és Amerigo Vespucci alakjai láthatók.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg Afrika ábrázolásánál is. Bár van den Keere sokkal több információval rendelkezett a Fekete Kontinens belső régióiról mint az Újvilág esetében, ezek az ismeretek javarészt kétes hitelű leírásokból származtak. Ez a magyarázata annak, hogy a térkép szerint a Niger folyó egy szakaszon a föld alatt folyik, mígnem egy tónál újra a felszínre emelkedik. Ma már természetesen tudjuk, hogy ez egyáltalán nem igaz.
Elképzelhető az is, hogy a térképészeket egyszerű üzleti érdekek motiválták. Megrendelőik többsége ugyanis az arisztokrácia és a gazdag polgárság soraiból kerültek ki, akiket egyes kutatók szerint, ezekkel a díszítésekkel igyekeztek meggyőzni arról, hogy az ő alkotásaikat vásárolják meg. Ez lehet a magyarázata például az olasz mester, Giovanni Battista Cavallini 1640-es térképének, amelyen a Földközi-tengert övező szárazföldeken színes hegyek, városok és iránytűk tűnnek fel – jóval nagyobb mennyiségben mint azt a gyakorlati szempontok indokolnák.
Mindössze egyetlen korabeli forrás áll rendelkezésünkre, amelyben egy térképkészítő a horror vacui jelenségéről ír, bár természetesen nem használja ezt a kifejezést. A holland kartográfus, Petrus Plancius 1594-es világtérképén olvasható az a rövid szöveg, amellyel az alkotó azt magyarázta, hogy miért vette a fáradtságot, hogy részletesen tanulmányozza a déli félteke égboltját, hogy így egy csillagtérképet helyezhessen az egyik sarokba: „Különben a déli része ennek a féltekének vagy a fél földgömb kiürült és üres maradt volna.”
A horror vacui népszerűsége aztán fokozatosan lecsengett. A 18. század közepére a térképészek többsége már inkább térkép szegélyeire helyezte a különféle magyarázó feliratokat, míg a felfedezetlen területeket és tengereket inkább üresen hagyták. A térképkészítés így a korábbi erős művészeti vonásait levetkőzve egyre tisztábban tudományos tevékenységgé vált.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Múlt-kor magazin 2014/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/627.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély tegnap
- Szólókarrierjével is komoly sikereket ért el Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa tegnap
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből tegnap
- A sikerek dacára ki nem állhatta Sherlock Holmes karakterét Arthur Conan Doyle tegnap
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 2024.07.06.