Hogyan vonult át a keresztes hadjárat Magyarországon?

A keresztes tranzitország

A hadjárat szervezését hallva II. Géza király (1141-1162) joggal aggódhatott. Három oka is volt erre. Elsőként ott lebeghettek a szemei előtt az első keresztes hadjáratok keserű tapasztalatai. A Szent István király által 1018-ban megnyitott Moson-Győr-Székesfehérvár-Tolna-Baranyavár-Valkóvár-Zimony zarándokúton mindössze három hétbe telt mire a Valter vezette első keresztes sereg 1096-ban átlépte a magyar-bizánci határt, ám a Száván való átkelésről lemaradt 16 keresztes utóvéd zsákmányolni kezdett. Őket a zimonyiak lefegyverezték és a fősereg után paterolták, fegyvereiket és ruháikat pedig a várfalra akasztották.

Már az incidens előtt  érkezett az országba a „népi keresztesek” újabb, serege, Amiens-i Péter vezetésével. Kálmán király (1095-1116) azzal a feltétellel engedte őket át, hogy tartózkodnak az erőszaktól és a károkozásoktól, amivel nem is volt semmi gond egészen Zimonyig. A városhoz érkező keresztesek látták bajtársaik ingóságait a várfalon, mire azt hitték, hogy tulajdonosaik életét is kioltották. A várat megostromolták és a lakosok felét lemészárolták, majd a király haragjától félve gyorsan délnek folytatták útjukat.

Amiens-i Péter és "népi keresztesei"

A francia Folkmar Morvaország felől érkezett Magyarországra. Keresztesei útját már addig is fosztogatások és gyilkosságok szegélyezték, amit a Felvidéken is folytattak – nem sokáig: Kálmán ugyanis Nyitra mellett bekerítette és megsemmisítette őket. Még hírhedtebb volt a Gottschalk vezette haderő, amelynek vonulása a mosoni kapun történő átkelés után röviddel lerészegdésbe, öldöklésbe, köztük egy fiú karóba húzásába fulladt. Az ott termő királyi sereg azonban szétszórta a Rajna-mentiekből és bajorokból verbuvált sereget.

Emicho gróf csapatai már a német városok zsidóinak lemészárlásával szerezte hírnevét, mire a magyar határhoz ért. Kálmán király ezért megtagadta bebocsátásukat, mire karddal törtek utat maguknak. Moson ostromába is belekezdtek, azonban a megfelelő időben kitörő várvédők még a királyi sereg beérkezése előtt kiverték az országból ezt a keresztes sereget is.

Az 1096-os év  során még két, immár „lovagi” sereg ejtette útba Magyarországot Jeruzsálem felé vezető útján. Bouillon Gottfried, Alsó-Lotharingia hercege már túszul adta fivérét, Balduint, a későbbi jeruzsálemi királyt Kálmánnak és halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg az erőszakoskodásokat. Kálmán a Duna túloldalán követte őket a királyi sereggel, majd békével vált el Jeruzsálem későbbi meghódítójától. Hasonlóan atrocitásmentes volt az 1101-es aquitániai és bajor hercegek vezette lovagi sereg átvonulása is. (Magyarország és a keresztes háborúk. Szerk.: Laralovszky József-Majorossy Judit-Zsengellér József. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006.).

1. Szeldzsuk támadás, keresztes segélykérés
2. A keresztes tranzitország
3. Keresztesek "Isten paradicsomában"
4. A magyar király keresztapja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán