Hogyan „laposították el a járványgörbét” a spanyolnátha idején?
2020. március 31. 17:37 Múlt-kor
Korábban
A spanyolnátha tanulságai
2007-ben a Proceedings of the National Academny of Sciences (PNAS) tudományos szaklapban két tanulmány is megvizsgálta, miként hatottak a járvány terjedésére a különféle hatósági intézkedések az Egyesült Államokban.
A halálozási arányok, az időzítések és a korlátozó intézkedések súlyosságát összehasonlítva a kutatók arra jutottak, a halálozási arány mintegy 50 százalékkal alacsonyabb volt azokon a helyeken, ahol korán korlátozásokat vezettek be, mint ott, ahol későn vagy egyáltalán nem.
A leghatékonyabban azok a városok cselekedtek, amelyek egyszerre zárták be az iskolákat, templomokat és színházakat, valamint tiltották meg a nyilvános gyülekezést.
Ezek a preventív intézkedések nyerték a legtöbb időt a gyógymódok kifejlesztésére, és ezek csökkentették leginkább a közegészségügyi rendszerre helyeződő nyomást.
A tanulmányok egy másik fontos tényezőre is rávilágítottak: ahol a beavatkozások túl hamar véget értek, ott egy egyébként stabil városban is elszabadulhatott újra a járvány.
St. Louis vezetését például annyira felbátorította az intézkedések sikere, hogy az első eset után kevesebb mint két hónappal már fel is oldották azokat.
Ahogy az emberek újra elkezdtek nagy tömegben gyülekezni, a megbetegedések száma ismét szárnyalni kezdett. Azok a városok, amelyek hosszabb ideig érvényben tartották korlátozásaikat, nem tapasztaltak ilyen későbbi fellángolást.
A végkövetkeztetés tehát egyértelmű: 1918-ban a társasági érintkezések csökkentése, a „social distancing” volt a kulcsa a mára ismét a hírekben szereplő görbe ellaposításának. Ez pedig nagy valószínűséggel ugyanígy igaz száz évvel később is, az új koronavírus elleni küzdelemben.
„A hasznos történelmi adatok felbecsülhetetlen értékű kincsestárát még csak most kezdtük el felhasználni, hogy utat mutasson intézkedéseinknek” – írta a Columbia Egyetem epidemiológusa, Stephen S. Morse az egyik tanulmányban. „1918 leckéi, ha hallgatunk rájuk, talán elkerülhetővé teszik a történelem megismétlődését.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap