Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?
2020. február 24. 18:04 Múlt-kor
Az első világháború csataterein minden korábbinál nagyobb számban vesztették életüket a katonák: a nagy robbanóerejű lövedékekkel mindent elborító tüzérség (amely a becslések szerint a háború haláleseteinek 80 százalékát okozta) és a gyalogság tűzerejét hatványozó géppuska az ellenséges élőerő soha nem látott gyorsaságú pusztítását tette lehetővé. Sokszor felszerelésük egyetlen darabján múlt a katonák élete.
Korábban
A középkorból a bányába
Ez nem volt más, mint az ókori és középkori hadviselés relikviájából a modern hadviselés egyik jelképévé vált rohamsisak. Számtalan fiatalember azért térhetett vissza élve szeretteihez, mert e nehéz és gyakran kényelmetlen eszköz megállította a lövedéket, repeszt vagy törmeléket, amely egyébiránt halálos sérülést okozott volna.
A rohamsisak előnyeit első kézből tapasztalta meg egy amerikai hadnagy, Edward W. Bullard is. Bullard a legtöbb Európában harcoló amerikaihoz hasonlóan csupán 1919-ben térhetett haza, és az édesapja által alapított családi vállalkozásnál, a bányászfelszerelést gyártó E.D. Bullard Company-nál állt munkába.
Az anekdota szerint Bullard hazahozta a háborúban viselt sisakját, és azonnal nekilátott egy hasonló fejfedő kifejlesztésének a békeidőbeli munkások számára is.
A fej védelmét az ipari forradalom korában különféleképpen oldották meg a veszélyes szakmákban dolgozók: az E.D. Bullard a bányászok számára kemény bőrből készült sapkákat gyártott, amelyek nyújthattak némi védelmet, a hajóépítők körében pedig a szurokkal tapasztott szalma „sisakok” voltak gyakoriak.
Bullard hamar szembesült a katonai rohamsisak hátrányaival: a brit Brodie-sisak, amelyet M1917 típusjellel az amerikai haderő változatlan formában vezetett be, egyes középkori sisakokhoz hasonlóan a felülről hulló törmelék ellen is védett széles karimájával.
Alakja eleve előnytelen volt a szűk bányajáratokban való használatra, az acél konstrukció pedig elérhetetlenül drágává tette a kétkezi munkások többsége számára.
A leszerelt hadnagy első konstrukciója végül vászonból és bőrből készült, amelyet gőzöléssel edzett keményre, ennek megfelelően „keményre főtt kalap” (Hard Boiled Hat) néven dobta piacra.
A sisak maga tisztán vászonból készült, a gőzölés során vette fel az emberi fej formáját. Erre kerültek bőrből és egy kevés fémből a fejlámpa felcsatolásához szükséges függesztők, valamint elöl az arcot felülről védő sült.
A sisakot jellegzetes fekete lakkal vonták be, amely tovább erősítette. Nem sokkal később követte a sisakot egyik legfontosabb tartozéka, a viselését kényelmesebbé és stabilabbá tevő belső felfüggesztés is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Nem tudta felszabadítani a Szentföldet a fegyvertelen gyermeksereg
- Vagyona miatt keverték rossz hírbe a szörnyetegnek tartott Báthory Erzsébetet
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap