Hiába hárította a felelősséget, Adolf Eichmannt is utolérte az áldozatok bosszúja

Eltűnés és felbukkanás

Csak 1944. december 24-én, nem sokkal a szovjet ostromgyűrű bezárulta előtt hagyta el Budapestet. Innen Berlinbe ment, és elrendelte az irodája alá tartozó iratok megsemmisítését. A háború vége Ausztriában érte, ahol biztonságban húzódott meg családjával.

A térségbe érkező amerikai csapatok őrizetbe vették, azonban egy ideig hamis papírokkal sikerült elkendőznie előlük valódi kilétét, majd megszökött a fogságból. Újabb hamis iratokkal előbb egy erdészetnél szerzett állást, majd telket is bérelt Alsó-Szászországban, ahol 1950-ig élt.

Eichmann 1948-ban kezdte meg argentin kivándorlásának előkészítését Alois Hudal osztrák katolikus püspök segítségével. 1950-ben megszerezte az utolsó engedélyeket is, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt, Ricardo Klement néven jutott el a dél-amerikai országba.

Eleinte az északi Tucumán tartományban dolgozott, majd miután 1952-ben családját is sikerült kijuttatnia, együtt Buenos Airesbe költöztek. Több alacsony jövedelmű állás után a Mercedes-Benz helyi képviseleténél helyezkedett el, ahol idővel saját irodát vezetett.

Családjával saját házat épített, és jómódban éltek, a szintén náci emigráns Willem Sassen interjúsorozatot is készített vele, amelyet életrajzként kívántak később kiadni.

A tárgyalás bírái

A holokauszt számos túlélője szentelte életét Eichmann és más bűnösök felkutatásának a háború után. Közülük elsőként Simon Wiesenthal értesült arról, hogy Eichmannt Buenos Airesben látták, ennél több információ azonban jó ideig nem állt rendelkezésre.

Egy 1938-ban kivándorolt zsidó származású német férfi, Lothar Hermann szolgáltatta végül a kulcsfontosságú információt. Lánya, Sylvia egy Klaus Eichmannként bemutatkozó férfival kezdett el randevúzni, aki dicsekedett édesapja náci múltjával.

Hermann értesítette a nyugat-németországi Hessen tartományi ügyészét, Fritz Bauert, majd megbízta lányát azzal, derítsen ki többet partnere apjáról.

A család lakásán Sylvia Hermann-nak maga Eichmann nyitott ajtót, aki Klaus nagybátyjaként mutatkozott be, a fiú azonban édesapjának szólította. Bauer az izraeli titkosszolgálat, a Moszad igazgatójának, Isszer Harelnek adta tovább értesüléseit, a szervezet innentől nyomozott aktívan Eichmann után Argentínában.

1. A zsidók „szakértője”
2. A halál szervezője
3. Eltűnés és felbukkanás
4. Nincs menekvés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat